Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. X. kötet 1905-1906 (Budapest, 1907)

LII Rendszeres tárgymutató. c) A zálog. A tulajdonosnak a jelzálogos hitelező hozzájárulása nélkül előállott cselekménye a hitelező jogaira kihatással nincs. K. 427. 374. A követelések a biztosításukra szolgáló jelzálogtól függetlenül is érvényesíthetők és magukban véve kötelmi jogviszonyon alapulván, az 1881 : LX. t.-cz. 168. £-a alá nem vonható igénv tárgvát képezik. B. 118. 160. Az egyetemleges jelzáloggal biró hitelező az esetben, ha biztosított követelése még el nem árverezett ingatlant is terhel, az 1881 : LX. t.-cz. 190. §-a értelmében jogosítva van ugyan a már elárverezett ingatlan vételárából egészben vagy részben követelni kielégítést, azonban ezen joga nem terjeszthető ki arra, hogy ha ebbeli kívánságát illetőleg a sorrendi végzés is jogérvényesen meghozatott, utólag a vételár kifizetése alkalmával elsőbbségéről más hitelezők javára lemondjon, vagy különböző elsőbbséggel bejegyzett követeléseinek elsőbbségét önkényüleg megváltoztathassa s követelésének kifizetését a többi zálogtárgyakra fenhagyhassa. B. 290. 256. Biztosítéki jelzálog. K. 443 388. A zálogjogi biztosítás csak azon kölcsön biztosítására szolgál, a melyre adatott és ennek a visszafizetésével megszűnvén, más tartozás biztosítására nem szolgálhat. B. 1. I. Váltóhitelre adott zálogjogi biztosítás terjedelme. B. 1. 1. A dologi adós felelőssége. Po. 604. 583. Dologi kezesség. K. 427. 373. A vevőt, mint a ki a jelzálog tulajdonosává lesz, vagyoni felelősség terheli a jelzálogkövetelés kielégítésért. K. 430. 379. Telekkönyvezett ingatlanon bekeblezett zálogjognak törlését csak az kérheti, a ki a zálogjogi bekebelezéssel sértve van. K. 471. 408. A kielégítési alap elvonásának czélzatával bekebelezett zálogjogot a későbbi bejegyzett jelzálogos követeléssel szemben nem lehet hatálytalannak nyilvánítani akkor, ha valódi követelésen alapszik. Sz. 729. 039. A hitelezőnek az adóssal egy személyben egyesülése csak addig gátolja a jelzálog érvényesítését, míg az egyik vagy a másik viszonylatban újabb személyi változás be nem áll. K. 427. 373. Alzálogjog hatályosságának kérdése. Po. 668. 589. Zálogváltó per. D. 311. 278. d) Úrbéri és rokon viszonyok. A kir. curiának 51. sz. döntvénye alapján a politikai község nevére kiállított regáleváltságkötvénv felett a volt úrbérések közönsége rendelkezik. D. 308. 213. Vizdíj. Gy. 359. 311. Vizbér és partbér. P. 621. 561. A földesural illető malomjogból kifolyó bér (taksa) csak a malomnak tényleges használata után jár. T. 847. 742.