Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. X. kötet 1905-1906 (Budapest, 1907)

Kolozsvári kir. Ítélőtábla. 427 panasza alapos. Minthogy azonban a felebbezési bíróság ténymegállapítása nem terjed ki arra a kérdésre, hogy a követelés felperes mulasztása hiányában biztosítható, illetve behajtható volt volna-e vagy sem? és mivel e tekintetben a periratok sem nyújtanak felvilágosítást, ennélfogva az ügy felül nem vizsgálható: a felebbezési bíróság ítéletét tehát a S. T. 204. §-ának rendelkezéséhez képest feloldani s az említett bíróságot a rendelkező részben meghatározott további eljárásra kellett utasítani. Minthogy felperes a kifejtettek szerint jogosítva volt másodrendű alperest perbe vonni, minthogy továbbá felperes az 1903. Sp. 231. számú keresettel az egyenes adósokkal együtt elsőrendű alperest is perbe vonta és e perben pernyertes volt: kétségtelen, hogy felperes másodrendű alperestől az előző per- és végrehajtási költségeket jogosult követelni s a mennyiben a feloldás folytán hozandó új ítélettel másodrendű alperes marasztaltatik, az marasztalandó lesz az említett előbbi per és az abból folyó végrehajtási költségekben is: minélfogva anyagi jogszabályt sértett meg a felebbezési bíróság az által, hogy felperes kereseti jogát az említett költségek tekintetében nem állapította meg s ennélfogva felülvizsgálati kérelmének ily értelemben helyt adni kellelt. 493. A gyáros felelőssége a munkás betegsége következtében előállott kárért. (1906 január 8. 1905. G. 153. sz. a.) A kir. Ítélőtábla: A felebbezési biróság a felperes előadása alapján tényként megállapította, hogy felperes az alperes gyárában közönséges napszámos munkát végzett; s hogy felperes a kártérítési követelés alapjául felhozott betegségét nem a gyárban való működése alatt őt testi épségében ért valamely balesetből avagy aránytalan munkával való megterheltetésből származtatja, hanem azt a gyári foglalkoztatása egész ideje alatt a munkateremben volt «légvonatra» vezeti vissza. Felperes a per folyamán nem is állította, hogy alperes a gyári üzem folytatásánál a mások egészségének lehető biztosítására az 1893 : XXVIII. t.-cz. által előszabott intézkedések megtételét elmulasztotta volna, nem is állítja, hogy alperes a szóban forgó munkateremben a rostánál