Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. X. kötet 1905-1906 (Budapest, 1907)

24 Budapesti kir. Ítélőtábla. községházánál az elöljáróság közbejöttével nyilvános árverés utján 416 K. vételárban elárvereztette, a mely alkalommal 10 K. árverési költség merült fel. Végül megállapíttatott tényként az, hogy az adásvételi szerződés megkötésekor alperes felperest a ló beteg­ségére nem figyelmeztette, valamint az is, hogy felperes a lova­kat nem használta. Minthogy pedig anyagi jogszabályt képez az, hogyha a dol­gok, mint együvé tartozók adatnak el, bármelyik félnek kérelmére, a kinek érdekével a különválasztás ellenkezik, a felbontás az egész vételre kiterjesztendő; minthogy anyagi jogszabályt képez továbbá, hogy a szerződés felbontásának az eredeti állapot ter­mészetben való visszaállítása nem szükségszerű folyománya; minthogy továbbá a jelen esetben, amennyiben alperes a lovakat mindkettőt visszavenni hajlandó nem volt, felperes ha a lovakat megtartani nem akarta, azokat nyilvános árverés utján azonnal eladni köteles volt, miből a lovak elárvereztetéséhez való jogo­sultsága is nyilván való; s minthogy végül jogszabályt képez az, hogy a hiteles sz emély közbenjöttével megejtett eladást a községi elöljáróság által megtartott nyilvános árverés pótolja: ezeknél fogva és tekintettel arra, hogy a felebbezési biróság amaz ítéleti kijelentésével, hogy a lovak valódi értékének az a 416 K. összeg, mely értük az árverésen befolyt, azért nem tekinthető, mert az felperes önkényes és egyoldalú cselekménye folytán állott elő, s hogy felperesnek a lovakat önhatalmúlag eladni jogában nem állott, az utóbb idézett anyagi jogszabályokat az ítélet hozatal­nál helytelenül mellőzte; ugyanazért a S. E. T. 185. §-ának a) pontja alapján felperes felülvizsgálati kérelmének részben helyet adni, s az elsőbiróság Ítéletét részben megváltoztatni s annak folyományaként felperes keresetének a tartásdíjnak kivételével helyet adni kellett. A felperes által a lovaknak 1905 márczius hó 16-tól 1905 június 10-ig történt tartása czímén felszámított 136 K. kereseti követelés tekintetében felperes felülvizsgálati kérelmével elutasít­tatott ; mert: amennyiben alperes a lovakat vissza venni, felperes pedig azokat tartani nem akarta, úgy tartozott volna felperes azokat nyilvános árverés utján azonnal eladatni; minthogy azon­ban felperes keresetileg maga adta elő, hogy a vétel után a kanczaló kehessége már harmadnapon (márczius hó 19-én) meg­állapíttatott és felperes ezt alperesnek még aznap tudomására

Next

/
Thumbnails
Contents