Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. X. kötet 1905-1906 (Budapest, 1907)

Budapesti kir. ítélőtábla. 3 2. Perújítás az ügyvédnek ama mulasztása alapján, hogy felét személyes meghallgatásra idéztetéséről nem értesítette s így az eskü alatti kihallgatás bizonyítékának alkalmazását elmulasztotta. A perújítás érdemét nem lehet megbírálni, ba a perújítás alakilag megengedhetőnek nem találtatott. (1905 október 19. I. G. 227. sz. a.) A kir. Ítélőtábla: A tényállás szerint alperes perújítási kérelmét arra alapította, hogy alapperbeli képviselője az alapperben a felebbezési bíróság előtt személyes meghallgatás végett történt megidéztetéséről nem értesítette, s így az eskü alatti kihallgatásával nyújtandó bizonyíték alkalmazását elmulasztotta; továbbá, hogy az alapperben megállapított azzal a tényállással szemben, hogy a felperes az ellene 510 K erejéig érvényesített követeléséből 220 K-t neki visszafizetés kötelezettségével, vagyis jogilag véve kölcsönkép küldte ; tény az, hogy ezt a 220 K-t a felperes az ő czímére, de leánya részére azzal a rendeltetéssel küldte, hogy leánya ebből az összegből azokat az adósságokat fizesse, melyek az A. P. fennállott házasságából terhelték, s e tény bizonyítása végett, vagyis lényegileg a per tárgyára vonatkozóan tanukra, mint az alapperben nem használt bizonyítékra hivatkozott. A tényállásnál fogva a perújítás megengedhetőségének az 1881 : LIX. t.-cz. 69. §-nak úgy 1. mint 2. pontjában megállapított föltételei meg vannak, az e törvényhelyekben gyökerező jogszabályt sértette tehát a felebbezési bíróság, a mikor az alperes perujítási kérelmének helyt nem adott. De jogszabályt sértett a felebbezési bíróság azzal is, hogy jóllehet a perujítási kérelemnek helyt nem adott, mégis annak a mérlegelésébe bocsátkozott, vájjon az alperes alapperbeli ügyvédje terhére mulasztás esete fenforog-e, s vájjon az alperes részéről fölhozott új tényállítás és az arra ajánlott bizonyítékok az alapperbeli tényállást megdöntik-e? Jogszabályt sérlett pedig azért, mert e kérdések elbírálása már a perújítás érdemére tartozik, a perújítás érdeme pedig az e részben fennálló jogszabálynál fogva elbírálás alá nem vonható, ha a perujítási kérelemnek hely nem adatott, azaz, ha a perújítás már alakilag megengedhetőnek nem találtatott. 1*