Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. X. kötet 1905-1906 (Budapest, 1907)

Rendszeres tárgymutató. XC1X 368 383. §§. A bizományi ügylet. Kereskedelmi bizomány. B. 77. 136. M. 526. 463. P. 625. 561. Bizomány esetében a megbízó és a harmadik személy között akkor sem keletkezik jogviszony, ha a harmadik tudja, hogy az ügylet a megbízó részére köttetett, B. 77. 136. A káros hitelügylet del eredére elvállalása esetén is visszautasítható. Gy. 385. 332. A bizományos oly esetben, midőn a megbízó, habár a dolog természete szerint kötelezve volna, az árú iránt nem rendelkezik, az árút eladhatja. P. 625. 562. Amennyiben a bizományosnak a megbízó késedelméből kára származott, annak a kárnak a megtérítését a megbízótól sikerrel követelheti azt a kárt is, a mi az árú beszerzése és az árverésen elért árkülönbözet folytán és ezzel kapcsolatos költséggel előállott. P. 625. 562. Bizományi díj esedékessége. Gy. 384. 331. 393—433. §§. A fuvarozási ügylet és a vasúti árufuvarozás. (1892: XXV. t.-cz. Vasúti üzletszabályzat.) A fuvarozási szerződés kellékei. B. 43. 82. A fuvarozási szerződés jogi természete. B. 25. 40. A felek közötti jogviszonyt első sorban a fuvarlevél szabályozza. B. 270. 244. A fuvarozó felelőssége a kocsin fuvarozott árúban megázás következtében esett kárért. B. 43. 82. A fuvarozó felelőssége szempontjából közömbös az, hogy a saját vagy másnak fuvarozó eszközeit használja a szállításra, valamint az is, hogv a fuvarozás a kereskedőnek rendes üzleti köréhez lartozik-e. B. 43. 82. A vasúti szállítás késedelmének befolyása a nedvesen feladott árúban esett kár fokozására. B. 43. 82. A czímzett a K. T. 407. §-a alapján akkor is felléphet a maga nevében a kincstár ellen kártérítési keresettel, ha az értékküldeményt át nem vette. B. 60. 121. Az a fél, a ki a vonattal fuvarozási szerződéses jogviszonyba lép, ennek üzleti szabályait önként elfogadja. N. 573. 517. A berni egyezmény figyelembevétele a vasúti üzletszabály értelmezésénél. B. 26. 44. Kétség esetében a díjszabások netán homályos rendelkezései az azokat kibocsátó vasutak hátrányára magyarázandók. B. 254. 236. Midőn ugyanazon viszonylatban több rendbeli díjtételek állanak fenn, a fél rendszerint az olcsóbb elszámolást kívánhatja és pedig tekintet nélkül arra, vájjon abbeli igénye az útirányok, vagy a díjszabások csoportosításán alapszik-e. B. 254. 235. .9*