Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. IX. kötet 1904-1905 (Budapest, 1906)

LXIV Rendszeres tárgymutató. A jogczím nélküli gazdagodás értékének kiadását csak az köve­telheti, ki ilyen gazdagodás folytán károsodott. B. 226. 224. Alaptalan gazdagodás esetében, a jóhiszemű szerző is tartozik visszaadni azt a vagyontárgyat vagy annak értékét, melyhez a hitelező kárára jogalap nélkül jutott és a kötelezettség alól csak akkor szaba­dul, ha saját hibáján kívül esett el a gazdagodástól. B. 44. 72. Az, hogy a teljesítés váltóból eredően történt, jogalap nélküli gaz­dagodás czímén a tartozatlan teljesítés követelését nem zárja ki. B.^216. 219. Jogalap nélküli gazdagodás. B. 32. 50. 193. 206. 208. 214. Gy. 414. 370- 449. 395. Sz. 799. 712. T. 831. 737. Tartozatlan fizetés előfeltétele az, hogy alperesnek a követelés iránt joga ne lett légyen. M. 580. 525. A fizetés csak akkor követelhető vissza tartozatlan gyanánt, ha a fizető oly körülményekre nézve volt tévedésben, a melyek a fize­tésre lényeges indító okul szolgáltak. Sz. 780. 698. Az önként teljesített fizetés rendszerint a kiegyenlített követelés elismerésének hatályával bir. Sz. 780. 698. Az oly dolgokat, melyeket valaki valóságos tartozás fejében adott át, az átadó az átvevőtől visszakövetelheti akkor, ha az átvevőre nézve a dolog megtartásának jogszerű alapja megszűnt. M. 584. 527. Tartozatlan fizetés. B. 123. 172. D. 356. 316. Gv. 416. 373, 424. 381. Ko. 534. 473. 8) A hitelező kárára történt vagyonátruházás. A hitelező adósának azt a jogügyletét, melylyel az adós a fede­zeti alapot a hitelező elől s ennek megrövidítésére irányuló czélzattal elvonja, annál a harmadiknál is megtámadhatja, a ki az adóssal össze­játszva a hitelező megrövidítésére közrejátszik s a fedezeti alapot így megszerzi. B. 13. 23. M. 572. 511. 581. 526. A hitelező az adós jogcselekményének megtámadására vonatkozó jogát nemcsak azzal a harmadikkal szemben gyakorolhatja, ki közvet­lenül az adóssal szerződött, hanem e harmadik személy jogutódaival szemben is, mi alatt nemcsak az örökös, hanem az élők közti jog­ügylet útján szerző jogutód (successor singularis) is értendő. M. 599. 537. Csődön kívüli megtámadási perben az elvont kielégítési alap mindenkori tulajdonosa, mint jogutód, a jogelőd perbe fogása nélkül is megtámadható akkor, ha a jogelőd ügyletének megtámadhatósága a perbefogottal szemben kétségen kívül bebizonyítható. *M. 609. 544. Ha a családtagok közt létesített jogügylettel a hitelező elől a ki­elégítési alap elvonatik s a szerző családtag az adós családtagnak ki­játszási szándékáról tudomással bir, a jogügyletnek a hitelezővel szem­ben nincs joghatálya. B. 258. 241. Hatálytalan az ügylet akkor is, ha valóságos és a szerződő

Next

/
Thumbnails
Contents