Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. IX. kötet 1904-1905 (Budapest, 1906)

Rendszeres tárgymutató. LXI A munkaadó kártérítési kötelessége az alkalmazottal szemben. A munkaadó a munkást munkaközben ért balesetért mulasztása alapján akkor is felelős, ha az üzem nem is jár különös veszélylyel. B. 7. 9. 35. 56. T. 862. 761. Ki bizonyos gyakorlottságot igénylő munkát még nem végzett, a gondosság kívánalmainak felismerésére is képtelen lévén, nála a kellő gondosság esetleges hiánya mérlegelés tárgya nem is lehet. Po. 729. 638. A gazda nem felelős a cselédet munkaközben ért balesetért, ha gondatlanság nem terheli. N. 611. o4o. A gazda kártérítési kötelezettsége be nem áll, ha a károsító cselekmény a cseléd vétkességének következménye. T. 862. 762. Az 1902 :XIV. t.-cz. 26. §-ában említett eseten kívül a szolgálatadó gazdának kártérítési kötelezettsége a cseléd irányában oly balesetért, a mely utóbbit szolgálata teljesítése közben érte, csak akkor áll be, ha a baleset a gazda gondatlanságával vagy mulasztásával okozati kapcsolatba hozható. B. 165. 194. A munkaadó cséplőgépjével megsérült gazdasági alkalmazottat gyógykezelt orvosok a munkaadó ellen az orvosi kezelés díjáért nem léphetnek fel akkor, ha a géptulajdonos alkalmazottját az 1902 : XIV. t.-cz. 26. §-ának kötelező rendelkezése ellenére a gazdasági munkásés cselédpénztárba nem vétette fel. B. 17. 30. Ha valaki az átlagos emberi erőt felül nem haladó munkára vállalkozik, a mennyiben foglalkozása végzéséből kifolyólag szervezetében fokozatosán valamely fogyatkozás és munkaképességében csökkenés áll be, ezt a körülményt nem lehet oly balesetnek tekinteni, mely a munkaadó kártérítési kötelezettségének megállapítására alapul szolgálhatna. B. 260. 242. A gyártulajdonos felelős a gyári tűzoltót gyakorlat közben ért balesetért B. 349. 301. A gazda a szolgálatban megbetegedett alkalmazott gyógyításáról egy hóra terjedő időig tartozik gondoskodni. Po. 730. 639. Ipari veszély. A ki olyan ipart vagy üzemet folytat, mely már természeténél fogva nemcsak alkalmazottjára, hanem az idegenekre is veszélyt idézhet elő, a veszélyből eredő kárért felelős, tekintet nélkül arra, hogy a kár bekövetkezése valamely mulasztására vezethető-e vissza, kivéve azt az esetet, ha erőhatalom vagv a károsult félnek a hibája okozta a kárt. B. 143. 182. M. 579. o24. P. 690. 606. Po. 736. 642. A gőzhajózási vállalat is ilyen üzem. B. 143. 182. A vasúti üzemre nézve az, hogy törvényes engedélyivel gyakoroltatik. nem tesz kivételt. Po. 736. 642. Az állandó veszélylyel járó foglalkozás esetében az ipari üzem tulajdonosa a használt eszköz által okozott sérülésért abban az esetben is felelős, ha őt mint munkaadót mulasztás nem terheli, hacsak a bal-