Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. IX. kötet 1904-1905 (Budapest, 1906)

494 Kolozsvári kir. Ítélőtábla. által átruházott ingatlanokból a részére megitélt követeléséből 52 korona már lejárt tartásdíjnak végrehajtás útjáni kielégítését eszközölje : mert miután alperes jogelődével, az adóssal felperes követelési joga meghiúsítására kötötte a megtámadott adás-vevési ügyletet: felperes a jogerős Ítéletben meg állapított egész követelése tekintetében, tehát nemcsak a már lejárt, hanem az ezután lejárandó tartási díjakra nézve is azoknak az esedékességkor adós által való ki nem fizetése esetén az általa (adós által) alperesre ruházott ingatlan jutalékokból végrehajtás útjáni kielégítését eszközölheti. (1905 márczius 20. 1905. G. 30. sz. a.). 500. A tényállás szerint felperes alperes felesége : R. D.-né és társai ellen fennállott és megitélt követelésének a behajtása czéljából R. D.-né ellen kielégítési végrehajtást foganatosíttatott, melynek rendén aR. D.-né tulajdonát képezett ingóságok lefoglaltattak és elárvereltettek s a lefolyt árverési vételárból elsőbbségi igény bejelentése következtében törvényes zálogjog álapján 520 K a bérbeadó kolozsvári róm. kath. egyházközség részére utaltatott ki. mi által felperes követelésére ily összeggel kevesebb fedezet maradt. A kereset R. D.-né ellen a jogalap nélküli gazdagodásra lett fektetve. Ez a jogeset azonban a fentebb részletezett tényállás szerint nem forog fenn, A jogtalan gazdagodásból folyó megtérítési kötelezettségnek ala ját ugyanis nem a gazdag odoltnak állított fél valamely mulasztása, hanem csak az képezi, hogy a gazdagodó fél a károsított fél rovására minden jogalap nélkül gyarapodott legyen, az tehát, hogy alperes a házbér kifizetését elmulasztotta, alperes és felperes közölt kártérítési alapul elfogadható, kötelezettségi viszonyt a jelen esetben nem létesített, mert a tényleges érték-gyarapodás esete nem forog fenn. E mellett az elárverezett ingóságokat a bérbeadót illető törvényes zálogjog már a bérelt helyiségbe való beviteltől kezdve terhelvén, a R. D.-né is ingóságaival a házbér fejéhen kiutalt 520 K erejéig kötelezettségben állott. Nem bir alappal továbbá felperesnek az az érvelése sem, hogy alperes az opíkv. '1041. §-ában meghatározott anyagi jogszabálynál fogva volna köteles a kereseti összeget megtéríteni, mert alperes és felperes között a megállapított tényállás szerint megbízás nélküli ügyvitel nem forog fenn. Ugyancsak alaptalan felperesnek az optkv. 14SÍ és 1435. §§-aira alapított érvelése is, minthogy felperesnek tartozat-