Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. IX. kötet 1904-1905 (Budapest, 1906)

Kolozsvári kir. ítélőtábla. 469 zett adás-vevési szerződésben kikötött 6600 K vételár és az árverésen elért és alperesek által ki is fizetett 5600 K vételár között mutatkozik s a mi 1000 koronát tesz ki. Figyelemmel már most arra, hogy alperesek a hitelezőkkel szemben csak az árverésen elért legmagasabb 5600 K vételár erejéig voltak felelősek s minthogy az a tény, hogy a vétel tárgya ingatlanok épen alperesek mulasztása folytán el lettek árverelve, és hogy azokat alperesek vették meg, a peres felek között létrejött szerződést nem szüntette meg: alperesek kötelesek a szerződésben elvállalt kötelezettségöket teljesíteni. Ez a teljesítés pedig ezúttal a hátralékosnak mutatkozó vételár fizetésében áll, a mely fizetés által felperesek nem jutnak a szerződésben biztosítottnál jobb helyzetbe, mert a kielégítést nem nyert jelzálogi hitelezőkkel szemben az 5600 koronából kielégítést nem talált követelések erejéig felperesek, mint egyenes adósok továbbra is kötelezettségben maradtak és azért felelősek. Nem követett el tehát a kir. törvényszék anyagi jogszabálysértést akkor, a midőn a kereseti követelést vételár-hátralék czímén Ítélte meg s e czímen alpereseket a kereseti követelés egy részének megfizetésére kötelezte. Alperesek marasztalása azonban csak aránylagos lehetett s e tekintetben a kir. törvényszék anyagi jogszabályt sértett, a midőn alpereseket egyetemlegesen marasztalta, mert az optkv. 889. §-a értelmében a szerződési közösség egyenlő arányban osztottnak tekintendő, ha csak más arány, vagy az egyetemlegesség kifejezetten ki nem köttetett, a szerződésben pedig ily kötelezettség kikötése nem foglaltatik. Ennyiben a felülvizsgálati kérelem alaposnak találtatott, egyebekben azonban a felülvizsgálati kérelemnek nem volt hely adható. Nem bir alappal ugyanis az időelőttiség kifogása, mert alperesek a 6600 K vételárt 1898 október 3-áig voltak kötelesek kifizetni s e napon a hitelezők kezéhez történt fizetésekről elszámolni és a hátralékot készpénzben felperesek kezéhez kifizetni s ha ezt nem tették, felperes jogosítva volt számadás követelése nélkül az általa hátralékosnak tudott, de különben is az árverési vételár folytán fixirozódott összeg erejéig pert indítani. Nem alapos továbbá az a panasz sem, hogy a kereseti jogalap elhibázott volna, mert — a mint már fentebb érintve volt — az árverés a szerződés szerinti jogalapot nem szüntette meg s a szerződés alapján felperesek jogosítva vannak a szerződésben megállapított vételárt, illetve ennek hátralékos részét követelni. Az alperesek által kereseti alapúi jelzett kártérítési igény