Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. IX. kötet 1904-1905 (Budapest, 1906)

Rendszeres tárgymutató. un b) A szolgalom. Kinek-kinek szabadságában áll a saját épületének a falán tetszésszerinti nyílásokat készíteni, viszont a szomszéd telek tulajdonosa is jogosítva van eme cselekmények ellen a saját érdekét alkalmas építmények emelésével megvédeni, kivéve, ha abban valamely korlátozó jog által gátolva van. K. 467. 408. Világosság és kilátás szolgalma. K. 467. 408. A háztulajdonos a szomszédnak az ő telkére néző falán szükséges munkálatok elvégzése czéljából a telkén szükséges átjárást és a szükséges időn át ott tartózkodást kártérítés mellett tűrni tartozik. Sz. 755. 667. A vitássá vált szolgalomra vonatkozó jogi helyzetet a hosszú idejű birtoklás alapján mindaddig fenn kell tartani, míg a szolgalmat tagadó fél az úthasználat ideiglenességét vagy megszűnését be nem bizonyítja. K. 519. 451. Csak akkor nem terheli a haszonélvezőt a haszonélvezett dolog állagának a rosszabbodásáért felelősség, ha a rosszabbodás a haszonélvezet rendes gyakorlása mellett állott elő vagy az idők folyamán magától következett be. Sz. 776. 695. L. Tulajdon a. is. c) A zálog. A zálogbirtokos a zálogtárgyakból követelésének kielégítését követelheti ugyan és pedig oly módon, hogy azokat nyilvános birói árverésen eladhatja, azonban nincs jogosítva a zálogtárgyakat az elzálogosító beleegyezése nélkül tovább zálogba adni. B. 180. 200. A bekeblezett jog erősebb, mint a telekkönvvileg be nem jegyzett jog. M. 568. 503. Nem egy meghatározott váltókölcsön biztosítására, hanem időtartam megjelölése nélkül nyitott váltóhitel biztosítására engedett zálogjogi bekebelezés a hitelezési viszonyból kifolyó kölcsönökre egyaránt kiterjed és nem szűnik meg, ha egyes kölcsön ki is fizettetett, azonban újabb kölcsön adatott. B. 91. 155. A biztosítéki zálogjog, mint ilyen, ha alatta érvényes követelés nem áll fenn, közönséges jelzáloggá át nem alakítható. M. 568. 504. Akár az előre keletkezelt bizonyos követelésre vonatkozó rendes, akár a jövőben keletkező követelésre nézve megállapított biztosítéki jelzálogjog érvényes fennálló követelés nélkül nem engedményezhető. M. 568. 504. Egyik hitelügyletből származó követelés biztosítására a másiknak biztosítására bekebelezett jelzálogjog nem szolgálhat. M. 568. 504. A zálogilag bekeblezett hitelbiztosítékok tartalmát és terjedelmét a megállapított legmagasabb összeg keretében a tényleg igénybe vett kölcsön összege határozza meg. T. 848. 755. A zálogjog átruházására nézve 1. A kötelem átruházása a. is.