Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. IX. kötet 1904-1905 (Budapest, 1906)

XLVIIl Rendszeres tárgymutató. Korcsmai adósságnak a törvényes mértéken túl megítélése. B. 27. 44. Szerencsejáték természetével biró árkülönbözeti ügyletekből birói úton érvényesíthető kötelem nem származik. B. 293. 262. A megbizó nevében felvett ügyleti nyereséget a megbízott akkor is követelheti a megbízótól, ha az ügylet árkülönbözetre irányult. B. 350. 302. Hatálytalan oly kikötés, mely szerint a fél magánjogi sérelmének orvoslását a bíróság útján nem szorgalmazhatja. B. 348. 301. S) Az akarat szabad nyilvánulása. Kényszer. Félelem. Tévedés. A jogügylet kényszer okából csak akkor érvénytelen, ha a kényszer közvetlen és elháríthatlan veszélylyel jár, vagyis olyan természetű, hogy az ellen törvényengedte védelem ki van zárva. Sz. 756. 671. A tett szolgáltatás visszakövetelhető, ha a teljesítő tudta, hogy a szolgáltatással nem tartozik, de kénvszerhelyzetben cselekedett. B. 2lé. 218. Hogy a szerződés kényszer okából hatályát veszítse, a kényszerhelyzet előidézésére jogilag alkalmas fenyegetésnek a szerződő társtól kell kiindulni. D. 368. 339. Ha harmadik alkalmazza a fenyegetést, ez a szerződőtárs ellen csak akkor érvényteleníthető, ha az a harmadik személytől kiinduló fenyegetésről legalább tudomással bir, kellő figyelem mellett arról tudhatott és azt a maga javára kihasználva, a sértett fél kárával ingyenes előnyben, vagy aránytalan nyereségben részesül. D. 368. 339. Lelki kényszer fogalma. Ko. 534. 473. Büntető feljelentéssel való fenyegetés jogellenes kényszert nem állapít meg. B. 131. 176. Öngyilkossággal fenyegetés mint kényszer. D. 368. 339. Az az ügylet, a melynek megkötésénél a felek valamelyike lényeges, a jogi akaratelhatározást befolyásolható tévedésben volt, ez által sikerrel megtámadható. B. 12. 23. ü. 358. 321. Sz. 756. 669. Ha a fizető a fizetés teljesítésekor a fizetés tekintetében jogi tévedésben volt, az ekként eszközölt fizetést visszakövetelheti. Ko. 549. 485. 551. 488. Tévedés csak akkor lehet a jogügvlet megtámadásának alapja, ha azt az ellenfél idézte elő. B. 289. 259. Összeszámolásnál előforduló számvetési tévedés. Ko. 557. 492. A tartozatlan fizetésre nézve 1. alább Jogalap nélküli gazdagodás alatt.