Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. IX. kötet 1904-1905 (Budapest, 1906)

/ lendszeres tárgymutató. xix Felebbezés a kir. járásbíróság ítélete ellen. L ;i 3., 4. és ISÍ. §§. a. is. 135—171. A felebbezés szóbeli tárgyalása, ítélet indoka ellen is van perorvoslatnak helye, ha az indok a télre sérelmes. Sz. 814. 723. Az ügyvédi kamarához áttételt rendelő intézkedés ellen csak az érdekelt ügyvéd élhet jogorvoslattal. N. 625. 564. Perorvoslatról lemondásnak nem tekinthető valamely bizonyítási módnak előre elfogadása. B. 156. 190. Nincs oly tiltó törvény, mely kizárná azt, hogy a felek már előzetesen megegyezzenek abban, hogy a vállalkozásra kiadott lónak a vállalkozás tartama alatt előállott hibái és az ebből folyó felelősség miként állapíttassák meg s az ily megállapítással szemben minden jogorvoslatról való lemondás joghatálylyaí bir. B. 156. 190. A felzet felebbezési beadványul nem szolgálhat. Gy. 464. 403. A harmincz napos tárgyalási időköz sürgősség esetén kívül megtartandó. B. 278. 250. Nyolcz napnál rövidebb időre még sürgős esetben sem szabad a felebbezési tárgyalás határnapját kitűzni. B. 337. 293. A felebbezés visszautasítása kérdésében való határozat hozatala a felebbezési tanács hatáskörébe tartozik. Gy. 463. 402. A fél ügyvéde a saját fele ellenében megállapított díja és költ. sége mennyiségének csekélysége miatt nem csatlakozhatik az ellenfél felebbezéséíiez. B. 217. 219. A felperes keresetét a felebbezési eljárásban nem emelheti fel olyan összeggel, mely az eredeti követelés jogalapjától különböző jogra van alapítva. B. 310. 275. Keresetváltoztatás a felebbezési eljárásban. B. 310. 275. A felebbezésben foglalt, de a szóbeli tárgyaláson elő nem adott tényállás figyelembe nem vehető. B. 83. 138. Uj előadás a felebbezési tárgyaláson. B. 61. 98. Oly jogszabályt, mely az elsőbiróság előtt perben nem állott féllel szemben a pernek másodbirósági elbírálását megengedhetővé tenné, a S. E. T. nem tartalmaz. B. 273. 249. Pergátló körülménynek a felebbezési eljárásban figyelembe vétele. B. 336. 293. A felebbezési bíróságnál az olyan pergátló körülmény, mely az elsőbirósági eljárásban íenforgolt ugyan, de a felebbezési eljárásban már megszűnt, figyelembe nem vehető. B. 335. 292. Az a pergátló körülmény, hogy felperes olyan jogigényt, melyet az ipartörvény 176. §-a szerint első sorban az iparhatóság előtt tartozott volna érvényesíteni, a bíróság előtt előzetes iparhatósági eljárás nélkül perelt, a felebbezési bíróságnál figyelembe nem vehető, ha a b*