Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. VIII. kötet 1903-1904 (Budapest, 1905)

Rendszeres tárgymutató. LXIX A községek vagyoni felelősségének alapja csuk az előljáróság törvényen vagy szabályrendeleten alapuló hivatalos kötelességének megszegése lehet, s ennek körét a szolgabíró ki nem terjesztheti. Gy. 286. 275. A kártérítés mértéke. A ki kártérítéssel tartozik, az a teljes kárt, vagyis azt a tényleges értékcsökkenést köteles megtéríteni, a mely a károsult vagyonában a kárt okozó cselekmény folytán előállott. N. 513. 484. Az a fél, a ki jogellenes cselekménye következtében kártérítésre köteles, a károsítoltnak egész kárát tartozik megtéríteni és nem bir döntő súlylyal. hogy a kárt okozó cselekmény jó- vagy rosszhiszeműleg lett-e elkövetve. B. 131. 165 Feltünő gondatlanság cselében a kárt okozó teljes kártérítéssel tartozik. Gy. 285. 274. Vétkes gondatlanság esetében a vasuti vállalatot teljes kártérítési kötelezettség terheli. Po. 613. 552. A felek szerződési szabadsága a tekintetben nincs korlátolva, hogy valamely bekövetkezhető károsodás cselére a megtérítendő kárösszeget előzetesen meg ne állapíthassák. II 127. 162. Még meg nem fizetett gyógyítási költségnek kártérítésül megítélése. Gy. 287. 276. A jogtalan árveréssel okozott kár mértéke. I). 277. 268. A végrehajtási szenvedő jogosul a végre hajtásától kártérítésként azoknak a dolgoknak értékét követelni, a melyeket a végrehajtató jogtalanul árvereztetett el D. 277. 268. Házlerombolással okozott kár abból áll, a mibe a lerombolással teljesen hasznavehetetlenné váll épület felállítása került, ebből azonban az épület használható anyagának közönséges értéke levonandó. Po. 591. 540. Kártérítés mértéke a lakásnak a bérlő állal elféregesítése esetében. Gy. 285. 274. A kár mértékének megállapítása. B. 52. 97. D. 235. 236. Ko. 407. 383 N 493. 468. Sz. 630. 584. 7). A jogalap nélküli gazdagodás. Jogtalan gazdagodás alapján az tartozik bizonyos vagyoni vagv értéket visszatéríteni, a ki ehhez másnak a kárával jogalap nélkül jutott. Sz. 682. 625. Az alaptalan gazdagodás czímén emeli keresetnek általánosságban egyik feltétele az, hogy a vagyonérték, a melynek kiadására van a kere set irányozva, a jogszabályok által el nem ösmert valamely jogalapon jusson az alperes vagyoni körébe, a hol ellenben ily jogalap van, olt a gazdagodási keresetek különleges eseteitől eltekintve, nem a gazdagodási kertsettel, hanem más jogalkotó alapon nyugvó keresettel szün telhetők csak meg esetleg a sérelmek. K. 383. 357,