Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. VIII. kötet 1903-1904 (Budapest, 1905)

60 Budapesti kir. Ítélőtábla. rendű alperes mint megbizó tartozásainak kiegyenlítése körül úgy tartozott eljárni, amint eljárni a másodrendű alperesnek köteles­ségében állott volna. Okszerűen következik ebből, hogy elsőrendű alperes, mint felszámoló tartozott a felszámolási szerződés ellen­kező kikötésének hiányában arról gondoskodni, hogy a felszámolás tartama alatt leendő kifizetésre elvállalt tartozások egyenlő arány­ban elégíttessenek ki akkor, ha azok teljes kielégítésére a felszá­molás alá került vagyon egészben nem elegendő. Ez az az anyagi jogszabály, amely a peres felek között felmerült vitás kérdésre alkalmazandó, és minthogy a felebbezési bíróság ezt a jogsza­bályt helytelenül mellőzte, a felülvizsgálati kérelemnek e rész­ben a S. E. T. 185. §-a alapján helyt kellett adni. Hogy azonban ezen anyagi jogszabály alkalmazásával az ügy eldönthető legyen, a tényállás megállapítása szükséges abban az irányban, hogy mi volt a másodrendű alperes üzletének szenvedő állapota továbbá hogy mily összeg folyt be a felszámolás alatt, illetve mi volt az az összeg, a mi az árúk és az üzlet eladásából valósággal befolyt, mennyi volt az A) alatti szerződés alapján fizetendő összes tartozás és ennek folytán minő százalékos arány jutott volna a kereseti követelésre abban az esetben, ha egészen ki nem került volna. Minthogy pedig a felebbezési bíróság Ítélete ebben az irány­ban tényállást nem tartalmaz, s ennek hiányában az ügy eldön­tésre nem alkalmas, ennek folytán az 1893. évi XVIII. t.-cz. 204. §. második bekezdése alapján a felebbezési bíróság ítéletét feloldani kellett. 37. A jogos rendelkezésre bocsátás hatályát veszti, ha a vevő az árú kiadását jogos ok nélkül megtagadja. Csak a jövőben felmerülhető kártérítési igény alap­ján megtartási jog nem gyakorolható. Árleszállítási és kártérítési igény meghirálásáha erre irányuló kereseti kérelem hiányában nem lehet bocsátkozni. (1903 október 1. II. G. 68. sz. a.) A kir. ítélőtábla: A felebbezési bíróság Ítéletében tényül állapította meg, hogy a kereseti árú a megrendelésnek nem felelt meg, hogy e miatt alperes vevő azt a felperes eladónak rendelke-

Next

/
Thumbnails
Contents