Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. VIII. kötet 1903-1904 (Budapest, 1905)

52 Budapesti kir. ítélőtábla. szerint pedig a felperes lábának megsérülését előidéző törött szélű lyuk helyreállítása 25 frtból teljesíthető lett volna. 32. Egy évre szerződött nevelő jogos elbocsátása. Felmondási idő. A felmondó a felmondás okát az elbocsátott alkalmazottal nem köteles közölni. Természetbeni járandóság megítélése a felmondási időre. (1904 június 17. I. G. 54. sz. a.) A kir. Ítélőtábla: Az alperesnek az a panasza, hogy az ellátási szolgálmány anyagi jogszabály megsértésével Ítéltetett meg, alaptalan, mert a természetbeni ellátás a nevelői fízelés járulékát képezte, a melynek élvezete mellett a felperes részére pénzben meghatározott fizetésével egyéb szükségleteire szabadon rendelkezett, a mennyiben tehát felperes a természetbeni ellátás jogtalan elvonása folytán nevelői fizetését ellátása szükségleteinek fedezésére kénytelen fordítani, ezért az alperesektől kártérítést követeibet arra az időre, a míg magának ellátást biztosító alkalmazást másutt nem szerezhetett: hogy pedig ilyet szerzett volna, az ténykent megállapítva nincsen. Alaposnak fogadja el a felülvizsgálati bíróság alperesnek azt a panaszát, hogy a felebbezési bíróság anyagi jogszabályt sértett meg azáltal, hogy a jogos felmondási okot figyelmen kívül hagyta; téves ugyanis a felebbezési bíróságnak az a jogi álláspontja, hogy mivel abban a levélben, melylyel az alperesek jogelőde a felperest rögtön elbocsátotta, a felperes illetlen viselkedéséről szó nem tétetett, az alperesek által ez irányban felhozottak a jelen perben azért nem érvényesíthetők, mert azokat a szerződés felbontásának indokául F. F. sem tartotta; téves pedig a felebbezési bíróságnak az a jogi álláspontja azért, mert a szerződés felmondásának jogos vagy jogtalan volta nem a felbontó fél által a felbontás alkalmával annak alapjául felhozott ok, de a szerint bírálandó el, vájjon egyáltalában volt-e a szerződés felbontására törvényes alap, még pedig annál inkább, mert a szerződést felbontó fél a másik szerződő féllel az okokat, melyek őt a szerződés felbontására indították, közölni nem köteles s így nincsen elzárva