Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. VIII. kötet 1903-1904 (Budapest, 1905)

48 Budapesti kir. Ítélőtábla. sítottal szemben,jogosan érvényesítheti azt a kifogást, hogy az átruházás nem történt jogérvényesen; s hogy ebből kifolyólag felperesnek kereshetőségi joga nincs; minthogy az ingatlanban s illetve ennek hasznaiban előállott kár megtérítése iránti követelési og a mindenkori birtokost illeti, jelen esetben tehát a felperes nejének birtoklása idejéből való kárkövetelés felperes nejét illette, kinek részéről a követelésnek felperes részére való átruházása a fentiekhez képest érvénytelen, ezen érvénytelen jogügyletből pedig felperesre mi jog sem ment át: a jelen ítélet rendelkező részében felsorolt, az alperes nejének — felperes saját s alperes által vita tárgyává nem tett előadása szerint — 1901 február 9-ig tartott birtoklása idejéből való kárkövetelés tekintetében felperesnek kereshetőségi joga nincs s ezért e részben alperes felülvizsgálati kérelmének a S. E. 185. §-ának a) pontja alapján helyt adni s a felebbezési bírósági Ítélet e részének megváltoztatásával felperest a kereseti követelés e részével el kellett utasítani, ezzel pedig a kereseti követelés e részére vonatkozó felperesi felülvizsgálati kérelem is eldőlt s nem jöhet figyelembe, tehát elutasítandó volt. A mi a felperes birtokbalépése utáni időből való bérveszteség czímén támasztott kárigényt illeti, e részben a felebbezési bíróság a tárgyalás összes adatainak a S. E. 64. §-a szerinti mérlegelésével s így jogszabály megsértése nélkül állapította meg azt a tényállást, hogy a kérdéses fal alperes telkén állott, azt védte, azonban a felperesi házhoz tartozó pinczének is bejáratul szolgált s így a fal újra építése mindkét fél érdekében áll, helyes az ezen tényekből levont az következtetés is, hogy a fal újra felépítésének kötelezettsége a feleket egyaránt terheli. A jelzett tények és azon, ugyancsak a tárgyalás adatainak mérlegelése alapján megállapított tény alapján, hogy a fal felépítése annak idején rossz anyagból és hibásan történt, a felebbezési bíróság az előállott kárt egyenlő arányban mindkét fél terhére rótta. Úgyde a jelzett tényekből ez még nem következik, mert a felperes birtokba lépése utáni időből való kár mikénti viselésének eldöntése nem csak azon múlik, hogy a felperes birtokba lépésekor már leomolva volt és közös költségen helyreállítandó fal felépítésekor annak idején ki és milyen hibát követett el, hanem azokon a körülményeken is, hogy az újra felépítés elmulasztása körül ki mily arányban vétkes, s nem volt-e a bérveszteségben álló állítólagos kár a károsult által egyéb módon elhárítható ; e szempontokból a felek közti jogviszonyra irányadó anyagi jogszabály