Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. VIII. kötet 1903-1904 (Budapest, 1905)

46 Budapesti kir. ítélőtábla. kozása esetében a felebbvitelre nézve nem a kereset és viszonkereset tárgyának együttes értéke, hanem vagy a kereseti vagy a viszonkereseti érték a irányadó, a szerint a mint az egyik vagy a másik nagyobb, nem lehet helye annak sem, hogy a mikor a biróság több pert egyesít, a felülvizsgálatra nézve ne az egyes perek tárgyának értéke, hanem azok összértéke legyen irányadó. Azonos a kir. Ítélőtáblának 1904 márcz. 23-án I. G. 97. sz. hat., mely szerint két (393 és 393 K értékű) ingatlan birtoka s elvont haszna iránt indított per egyesíttetett, továbbá 1903 jan. 14-én II. G. 3. sz. a hozott határozata. 29. Kártérítésen alapuló követelésnek házastársra átruházásához közjegyzői okirat szükséges. Az adós az átruházás érvénytelenségét a jogügylethe helépett uj jogosítottal szemben érvényesítheti. Az ingatlanban és hasznaiban előállott kár iránti követelési jog a mindenkori birtokost illeti. Kártérítés közös érdeket szolgáló fal beomlásával okozott kárért. (1904 május 11. 1903. I. G. 482. sz. a.) A kir. Ítélőtábla: Mindkét fél felülvizsgálati kérelme a S. E. 185. §-ának a) és c) pontjára van fektetve. Felperes azt panaszolja, hogy a leomlott fal alperes tulajdonát képezvén, ő tartozott azt jókarban tartani, s felperesre — habár annak idején a faljavításhoz a viszonyok kényszere alatt, mint jó szomszéd, a béke végett hozzájárult — ez a kötelezettség nem hárult, és pedig annál kevésbbé, mert alperes szándékosan rongálta a falat. Az államépítészeti hivatal azon véleménye, hogy a fal beomlását a hiányos építés okozta, nem jöhet figyelembe, mert a közigazgatási hatóságnak felperes által felhívott s a felebbezési bíróság által arra vonatkozó indokolás nélkül figyelmen kívül hagyott három rendbeli végzéseivel alperes ismételten, az esetleges kárérti felelősségének kimondása mellett felhívatott a falnak s az azt rongáló csatornának helyreállítására, ezt azonban elmulasztotta s így a kártérítésben nem felerészben, hanem egészben volt volna kötelezendő, és pedig tekintettel arra, hogy a falat mostanáig sem állította helyre, a bérveszteség-