Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. VIII. kötet 1903-1904 (Budapest, 1905)

Budapesti kir. ítélőtábla. járási szabálysértésként azt panaszolja, hogy a felebbezési bíróság ítélkezése alapjául a büntető bíróság felmentő ítéletében foglalt tényállást irányadóul el nem fogadta, a büntető eljárás során kihallgatott tanúk vallomását teljes tartalmuk szerint nem mérlegelte s az azokban foglalt egyes tényállítások figyelembe vételének mellőzését nem indokolta. Nincs ugyan alapja az első sorban említett panasznak, mert a büntető bíróság ítéletében megállapított tényállás a polgári perben nem irányadó s a polgári bíróság a kártérítési igény megállapítása szempontjából a büntető per adatait a büntető eljárás eredményére való tekintet nélkül, szabadon mérlegelheti; alapos azonban a második panasz, mert a felebbezési bíróság a ténymegállapítása alapjául szolgáló B. M. és K. I. tanúk vallomásából csak a fentebb kiemelt tényeket állapította meg és tette mérlegelés tárgyává, ugyanezen tanúknak további nyilatkozatait azonban figyelembe nem vette s ennek okát ki nem fejtette. Minthogy pedig alperes a per során azzal védekezett, hogy felperes is gondatlan volt és ennek igazolására szintén a büntető perben kihallgatott fent megnevezett tanúk vallomásában foglaltakra hivatkozott és a felebbezési bíróság a tanúk vallomásait ez irányban nem mérlegelte s a felperest esetleg szintén terhelő gondatlanság megállapítására alkalmas tényeket ki nem emelte, minthogy továbbá a S. E. 64. §-a szerint a bíróság az ítéletben nyilvánuló bírói meggyőződés megalkotásánál a szolgáltatott összes bizonyítékokat mérlegelni s az okokat, melyek valamely bizonyíték mellőzésére indították, kifejteni tartozik, a tanúk vallomásában foglalt valamely ténynek, mint bizonyítéknak mellőzése pedig csak úgy van kellően indokolva, ha a tanú kijelentései megjelölésével felsoroltatnak az okok, a melyeknél fogva ezek a kijelentések valóknak el nem fogadtatnak, vagy az ügy eldöntésénél súlylyal biroknak miért nem tekintetnek, a felebbezési bíróság ezen mulasztása által a S. E. 64. §-ának rendelkezéseit sértette meg. 27. A büntető birósáy (elítélő) Ítélete köti a polgári bírót. Kártérítés testi sértés alapján. (1904 április 28. 1903. I. G. 468. sz. a.)