Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. VIII. kötet 1903-1904 (Budapest, 1905)

Budapesti kir. ítélőtábla. a G. alatti kezességi okirat tartalma szerint a végrehajtási költsé­gekre is kiterjed, de mert a lentebb részletezett költségek a mái­kifejtetteknél fogva birói megállapítás hiányában az egyenes adós ellen sem volnának érvényesíthetők, ebből következik, hogy azokat felperes a kezes ellen sem érvényesítheti. A felebbezési bíróság tehát az anyagi jogszabályok helyes alkalmazásával utasította el felperest keresetének a fentebb részletezett tételek alatti követe­lésére vonatkozó részével, és mi törvényes alappal sem bir fel­peresnek ide vonatkozóan a C. alatti kezességi okirat megszorító magyarázata és az anyagi jogszabályok megsértése miatt a S. E. T. 185. §. a pontjára alapított felülvizsgálati panasza. Tekintve to­vábbá, hogy az anyagi jogszabályok értelmében a kezes, a kezesség folytán elvállalt kötelezettség teljesítése körüli késedelme vagy vétkessége által okozott kiadásokért a kezességi szerződés alapján ugyan, de nem mint kezes, hanem már mint személyes adós, saját mulasztásának törvényes következményeként felelős; a felperes pedig a költségjegyzék 50—67. tétele alatt részletezett összegeket épen az alperes, mint kezes által vállalt fizetési kötelezettség mu­lasztásával okozott költségeit érvényesíti, a mennyiben tehát azon kiadásoknak felmerülte és szükséges volta a felperes részéről ki­mutattatik. azokért alperes felelőssége a fentebbi jogszabály alap­ján kétségbe nem vonható: a felebbezési bíróság e tekintetben is téves álláspontra helyezkedett, a midőn felperest azon az alapon, hogy ezek az egyenes adós kötelezettségét nem képezik, kereseté­vel elutasította, felperesnek ide vonatkozó felülvizsgálati panaszát tehát alaposnak kellett elfogadni. 20. Gyógyszertár czéljára bérelt helyiségre vonatkozó bérleti szerződés megszüntetése a miatt, mert a belügy­minister a szerződés megkötése előtti időben kiadott gyógytári engedélyét a szerződés megkötése után a bérlő hibáján kívül visszavonta. Feltevés és feltétel. — Szerződés értelmezése. (1903 deczember 31. I. G. 279. sz. a.) A kir. Ítélőtábla: A D) alatt becsatolt bérleti szerződés és az annak alapján az elsőbiróság által megállapított és a felebbe-

Next

/
Thumbnails
Contents