Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. VIII. kötet 1903-1904 (Budapest, 1905)
s Budapesti kir. ítélőtábla. tetni vonakodik s alperesnek eme ismételt szerződésszegése folytán, figyelemmel az abból a bérbeadó felperesre nézve a lakbérleti szabályok 16. §-ának rendelkezése folytán előállható veszélyre és károsodásra, a felperesnek megnyílt a joga arra, hogy alperestől a lakbérleti szabályok 13. §-a alapján a bérlemény kiürítését követelhesse s ezt a jogát már nem enyésztette el az a körülmény, hogy a kéjnők a kereset megindítása előtt a lakásból eltávoztak. 6. Sima és gyökeres szőlővessző gyümölcs vagy növedék-e ? A haszonbérlő joga a bérlemény növedékére s gyümölcsére. (1903 szeptember 24. I. G. 127. sz. a.) A kir. Ítélőtábla : A felperes felülvizsgálati kérelmét anyagi jogszabály megsértésére alapítja, azt adván elő, hogy a felebbezési bíróság tévesen mondotta ki azt, hogy a szőlővessző nem esik a gyümölcs fogalma alá, hanem az növedéket képez, továbbá, hogy a szőlővessző tulajdona nem illeti meg a felperest, mert az a haszonbérlet lejárta napjáig elválasztva nem lett, s mert a felperes annak beszedéséhez való jogát a bérlet átadása alkalmával az alperessel szemben fenn nem tartotta. Téves pedig a felebbezési bíróságnak ez a kijelentése a felperes érvelése szerint azért; mert a szőlővessző, mint a szőlőtőkének terméke, gyümölcsnek tekintendő s a gyümölcs maga a növedéknek csak egyik faját képezi; továbbá, mert a haszonbérlőt a haszonbérfizetés ellenében megilleti a haszonbérelt dolognak azon évi minden termése és hozama annak daczára, hogy a termés beszedésének ideje a haszonbérlet lejárta utáni időre is esik; ez iránti igénye külön jogfentartáshoz kötve nincs, a mit igazol az a körülmény, hogy a tengeritörés és szüret is a haszonbérletnek 1901. évi október 1-én történt lejárta után eszközöltetett, a szőlővessző beszedésének ideje pedig a dolog természete szerint csak a szüret után következik be. A felperesnek ez az érvelése nem volt figyelembe vehető a következő okokból : A felülvizsgálati bíróság különbséget tesz a 800,000 drb sima vessző le nem vágása és a 3000 drb gyökeres-vessző el nem vitele miatt támasztott kereseti követelések között. Az első sorban említett követelést illetőleg, a