Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. VIII. kötet 1903-1904 (Budapest, 1905)

Rendszeres tárgymutató. cr utóbbinak az illető perrel érvényesített tartozását is magára vállalta, lí 227. 226. A K. T. 20. §-a a házastársak vagy más személyek közt történi üzletátruházások tekintetében különbséget nem (esz, sem vélelmet nem állapít meg arra, hogy a házastársak közt történt üzlelátruházás esetében az üzlet korábbi kötelezettségeit az átvevő elvállalta. Gy. 3153. 314. A kereskedelmi könyvek bizonyító ereje csak oly körülményekre terjedhet ki, melyek, mint a könyvet vezető kereskedőnek saját tényei, a kereskedelmi könyvekbe való bejegyzésnek tárgyát alkotják, harmadik személyek részéről történt kezességvállalás ily köriilniénvnek nem tekinthető. Gy. 336. 316. A bejegyzett kereskedő szabályszerűen vezetett könyvei csupán a jogczímre és a mennyiségre nézve képeznek nem teljes bizonyítékot, a megrendelés és kiszolgáltatás tényének bizonyítására, nem. T). 273. 266. Kereskedelmi könyv bizonyító ereje. T. 723. 651. 37 60. A kereskedelmi meghatalmazottak és a segédszemélyzet. L Ipartörvény alatt is. Az üzletvezető jogköre. Ko. 410. 390. Czégvezetők jogköre. Ko. 421. 397. Társasági üzletvezető. Gy. 295. 290. A kereskedelmi meghatalmazott rendszerint nem tekinthető feljogosítottnak arra, hogy főnökét kötelezőleg egyezségeket kössön. Po. 612. 551. Ha a megbízott hitelbe adásra feljogosítva nem volt, midőn hitelre is árusított, megbízásán túl ment, a hitelbe adott árúk áráért megbízóval szemben fizetési kötelezettségben áll. P. 549. 508. Az a körülmény, hogy a főnök a czégvezető stb. részéről kötött ügyletet a K. T. 53. §-a értelmében a maga részére kötöttnek tekinti, a szerződők irányában változást nem idéz elő, mihez képest a czégvezetővel szerződő harmadik személynek a czégvezető stb. ellen kereseti joga van. B. 56. 107. 61 257. §§. A kereskedelmi társaságok. A közkereseti társasági jogviszony joghatálya harmadik személy irányában a czégbejegyzés előtt kötött ügylet tekinletében. Gy 295. 290. A felszámoló tartozik a felszámolási szerződés ellenkező kikötésének hiányában arról gondoskodni, hogy a felszámolás tartama alatt leendő kiűzetésre elvállalt tartozások egyenlő arányban elégíttessenek ki akkor, ha azok teljes kielégítésére a felszámolás alá került vagyon egészben véve nem elegendő. B. 36. 58. Azon az alapon, hogy a részvénytársaságnak saját részvényeit megszerezni vagy zálogba venni nem szabad, nem lehet érvénytelennek