Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. VII. kötet 1902-1903 (Budapest, 1904)

XGVI Rendszeres tárgymutató. I80. §. c) p. A bizonyítás mellőzése. A bizonyítás megindokolt mellőzése nem lehet felülvizsgálat tárgya. B. I. 108. 117. 137. II. 30. Ha a fél a tanura már az első bíróság előtt hivatkozott és a miatt, mert e tanú kihallgatása mellőztetett, jogorvoslattal nem élt, a felebbezési tárgyaláson pedig e tanú kihallgatását nem kérte, a kihallgatásnak indokolás nélküli mellőzése eljárási szabály megsértésének nem tekinthető. B. II. 100. Felülvizsgálata annak a kérdésnek, hogy a bizonyítás mellőzése helyesen történt-e ? B. I. 159. 312. V. 9.; N. V. 461. L. a 64. §-t is. A bíróság nem sért eljárási szabályt az által, hogy a tartásdíj mennyiségét szakértői vagy más bizonyítás mellőzésével a rendelkezésére álló adatok mérlegelésével a helyi viszonyok ismeretéből merített bírói meggyőződésére alapítja. B. I. 207. L. a 65. §-t is. A felhitt, de meghagyás ellenére elő nem állított tanúk kihallgatásának mellőzése nem tekinthető eljárási szabály megsértésének. B. II. 30. Előleges bizonyításnak volt-e helye, ez a kérdés felülvizsgálati panasz tárgyává nem tehető. B. VII. 34. 185. §. c) p. A bizonyíték mérlegelése. A bizonyítékok méltatása nem tárgya a felülvizsgálatnak. B. I. 114. 151. 200. 229. 282. 306. II. 30. 197. 220.; K. V. 325. ; M. II. 691. VII. 486. 497. V. ö. a 197. §. Az, hogy a bíróság a fenforgó concludens tényeket helyesen mérlegelte-e, felülvizsgálatnak tárgyát nem képezheti. B. I. 306. A szolgáltatott bizonyítékokat akkor is szabadon mérlegeli a felebbezési bíróság, ha az ügyet szóbeli tárgyalás mellőzésével nyilvános előadás alapján intézi el. B. I. 214. Felülvizsgálat tárgyát nem képezheti az, hogy a felek részéről felhozott bizonyítékoknak milyen bizonyító erőt tulajdonított a bíróság. B. I. 82. 100. 101. 110. 124. 136. 226. II. 238.; D. VI. 257.; M. VII. 508. Lényeges eljárási szabálytalanság valamely ténynek hallgatag beismerés alapján megállapítása. B. II. 35. VI. 237. Annak megítélése, hogy a korlátolt beismerő nyilatkozat beismerésnek vagy tagadásnak tekintendő-e, a bíróság belátásától függ és a felülvizsgálat körébe nem tartozik. B. II. 10. VII. 156. Felülvizsgálat tárgya nem lehet a fenforgó körülményeknek abban az irányban mérlegelése, hogy a beismerés visszavonás által mennyiben veszítette el erejét. B. II. 211. V. 189. L. 58—61. §-okat is. Okirat bizonyítékul elfogadhatásának kérdése szabad mérlegelés tárgya. B. I. 101. Felülvizsgálatnak nem tárgya az a kérdés, hogy az okirat eredetije s másolata közt fenforgó eltérés a per kimenetelére lényeges-e vagy nem. B. I. 181. A tanú vallomásának hitelt érdemlősége szabad mérlegelés tárgya. B. I. 86. Az a kérdés, hogy a tanúk vallomása nyujt-e részbizonyítékot vagy valószínűsítő adatot vagy nem, a szabad mérlegelés körébe tartozik. B. I. 244. A tanú érdekeltségének kérdése felülvizsgálatnak nem tárgya. B. IV. 78. Bizonyíték mérlegelésének felülvizsgálata. Ko. VII. 464.; N. V. 442. Tényből tényre vont okszerű következtetés felülvizsgálata. K. VII. 445. Ellenkező: a 197. §. A következtetés helyességének felülvizsgálata. B. VI. 139. V. ö. a 197. §-t. Felülvizsgálat abban a kérdésben, hogy az ellenbizonyítás sikere kizártnak tekinthető-e. Gy. III. 305.