Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. VII. kötet 1902-1903 (Budapest, 1904)

Rendszeres tárgymutató. LXXXV Igényper tárgyának értéke, ha több végrehajtató javára lefoglalt és igényelt összes ingók becsértéke a 400 koronát nem haladja meg. Sz. V. 649. ÍM. §. Értékhatár újított perben. Az újított per tárgyának értéke az alapperbeli kereset tárgyának értékével azonos. B. I. 104. 252. 385. II. 87. VI. 157.; D. IV. 255.; K. VI. 401.; M. II. 681. IV. 448; T. VII. 700. Ujitott per tárgyának értéke. P. IV. 542. A perújítás az alapperbeli Ítéletnek hatályon kivül helyezésére lévén irányozva, annak tárgya nem más, mint az alapperbeli keresetbe vett követelés, az ezen felül az újító alperes által bármely czimen fizetett összegek, mint járulékok, az értékhatár megállapításánál tekintetbe nem jöhetnek. B. VI. 157. 230.; Gy. IV. 309. VI. 334. K. VI. 401. Az újított pernek nem lehet más tárgya, mint az alapperbeli követelés tőkeösszege. B. I. 252. 385. Pertárgy értékének megállapítása újított perben, ha az alapkereset ingatlan birtokbaadására és 400 K-t meg nem haladó értékű juhoknak kiadására irányult. T. VII. 697. Perjogi elv, hogy az újított pert ugyanaz a bíróság döntse el végérvényesen, mely az alapperben végérvényesen határozni hivatva volt. B. I. 104. VI. 157. A felülvizsgálati eljárásnak az újított perben tekintet nélkül a per tárgyának értékére, helye van akkor, ha annak az alapperben helye volt. B. II. 87.; K. III. 361.; M. II. 681.; Sz. III. 622. Ellenkező: Az újított perben egyedül az a követelés mérvadó, a melyet a perújító az újított perben érvényesít. Po. IV. 601. Helye van az újított perbeli Ítélet felülvizsgálatának, ha az alapper tárgyának értéke 200 frtot meghaladott, bár a perújítás 200 frtot meg nem haladó értékre irányult. K. III. 361.; Sz. III. 622. Ellenkező: Ko. II. 650.; P. VI. 562. ISC2. §. Felülvizsgálat kizárása az I. §. 5. m) p. alá eső perben. A mennyiben az elsőbirósági eljárásban a sommás visszahelyezés képezte a per főtárgyát, az elvont hasznok, mint járulékok tekintetében nem lehet felülvizsgálatnak helye még akkor sem, ha a járulékok czimén követelt összeg a (200 frtot) 400 koronát meghaladja. B. II. 90.; D. II. 349.; Ko. II. 664.; M. II. 751.; N. IV. 506.; Po. II. 805. 977. Az a körülmény, hogy a kereset a törvény tiltó rendelkezés ellenére építmény lerontása iránti kérelmet is tartalmaz, a felülvizsgálat megengedhetőségére befolyással nincs. Gy. II. 356.; Po. IV. 611. Felülvizsgálatnak a sommás visszahelyezési peres eljárás megsemmisítésére irányuló semmiségi perben sincs helye. T. V. 664. Helye van az újított per felülvizsgálatának abban az esetben, ha az alapper jogerősen sommás visszahelyezési per gyanánt biráltatott el, az újított per felülvizsgálati bírósága azonban úgy itéii, hogy a per nem sommás visszahelyezési per, hanem szerződés teljesítése iránti per. B. II. 84. A sommás visszahelyezési perből származó végrehajtás megszüntetése iránti perben sincs felülvizsgálatnak helye. Po. IV. 585.; Sz. IV. 642. Mesgyeigazítási perekben a felebbezési bíróság ítélete ellen felülvizsgálatnak nincsen helye. B. I. 215. 184. §. Felülvizsgálat az Ítéletet megelőző eljárásban hozott határozatok ellen. L. a 27. g-t; az 1868 : LIV. t.-cz. 53. és az 1881 : LIX. t.-cz. 59. ?--át is. Másodbiróságnak az illetékességet megállapító végzése ellen csak akkor \an helye, ha az 1868 : LIV. t.-cz. 53. §-ában meghatározott ügyekben az illetékes bíróság illetéktelennek vagy az illetéktelen bíróság illetékesnek mondatott ki. B. I. 90.