Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. VII. kötet 1902-1903 (Budapest, 1904)

LXII /lendszeres tárgymutató. hogy mindegyik fél maga \iseli a perben felmerült költségét s a megszüntetés nem nyújt alapot arra, hogy az egészben az egyik fél terhére eső s általa előlegezett költség fele részét a másik fél megtérítse. B. IV. 60. A költségnek a felek által egymás között felosztása (110. §.) B. VII. 106. Az 1893 : XVIII. t.-rz. 110. §-ához. P. VI. 545. Perköltség kölcsönös megszüntetésének esetei. B. VI. 23. A perköltség kölcsönös megszüntetése a felperes teljes pervesztessége esetében. B. IV. 14.; M. 111. 415.; Po. IV. 563. VI. 593.; T. II. 1136. Ellenkező hat. I. a 109. §-nál. Perköltség kölcsönös megszüntetése a felperes pervesztessége ellenére a S. E. 109.r 113. £-ai alkalmazásával. B. III. 225. A perköltség megszüntetése azon az alapon, hogy a keresel nem minden alap nélkül indíttatott, és hogy az alperesnek, ki legnagyobbrészt saját hivatali közegei állal és bélyegköltség nélkül védekezett, külön költsége e perben alig volt. Po. VI. 593. A perköltség kölcsönös megszüntetése a pernek hivatalból ligyelembe veendő körülmény miatt megszüntetése esetében. B. I. 268. VII. 86. 139. 302.; D. II. 329. 347.; K. II. 524. A perköltség kölcsönös megszüntetése akkor sincs kizárva, ha a perre az egyik, fél adott okot. B. VII. 159. Részbeni pernyertesség esetén is köteles az alperes perköltséget fizetni, ha a per okozójának a fizetés teljes megtagadása következtében ő tekintendő. B. II. 151. A részben pernyertes felperes a per összes költségében csak viszonkereset esetében marasztalhaló el. B. II. 143. IV. 115. A részben pernyertes felperes perköltségben marasztaltatott, mert a keresel beadása előtt tudhatta, hogy kára a községi bíróság hatáskörébe eső értéket lúl nem haladja, sígy az alperest a költséges sommás perrel és szemlével rosszhiszeműen terhelte. Ko. II. 654. A perköltség egy részében marasztalás az alapon, hogy a felperes vevő az eladót terhelő hiba kiigazítása után az árú kicserélése iránti keresetétől elállott és pervesztessé csak a vételár leszállítása iránt a per folyama alatt bekövetkezett változás folytán támasztott kereset tekintetében lett. N. II. 775. Ha semmi ténybeli adat nem merült fel arra, hogy a nem saját tényükben forgcV alperesek a perre okot adtak, a 110. §-hoz képest perköltségben nem marasztalhatók. Sz. V. 584. A kereseti követelésnek feltételesen megítélése esetében a perköltség kölcsönösen megszüntethető. Ko. VI. 417. Egymagában az a körülmény, hogy a kártérítési követelés nem az egész kereseti összegben ítéltetik meg, részbeni pervesztességet nem képez. K. V. 326. A perköltség kölcsönös megszüntetésére nem ok az, hogy a kár a keresetben felszámított összegnél kisebb összegben állapíttatott meg. Sz. V. 632. Perköltség kölcsönös megszüntetése, midőn az alperes a per főtárgyára vonatkozó pervesztessége mellett perköltségben nem marasztaltatott. B. III. 166. Részbeni pernyerés és részbeni pervesztés esetén perköltségben marasztalás az eset minősége szerint. B. I. 190. IT. 26. 123.; V. 138.; D. II. 289. Gy. V. 279. > Ko. II. 654.; M. II. 698. 706.; Po. II. 963. A perköltségnek kölcsönös megszüntetése oly esetben, midőn a felperes a főköve-