Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. VII. kötet 1902-1903 (Budapest, 1904)

XXXII Rendszeres tárgym utató. hogy a szakértő a féllel perben áll; B. I. 151. a másik fél eskü alatti kihallgatása miatti panasz; B. I. 199. az idézésnek az a szabálytalansága, hogy a bíróság a felet az eskü alatti kihallgatásra nem személyesen, hanem ügyvédje után idézte ; B. VII. 129. hogy a bíróság az eskü alatt kihallgatott felet az eskü szentségére és a hamis eskü következményeire a kihallgatás előtt nem figyelmeztette ; B* I. 183. mind a két peres fél esküre bocsátásában álló szabálytalanság. T. III. 685. Felszólalási jog megszűnése. B, VI. 163. M. IV. 429. T. III. 701. A fokozatos bíráskodás rendjére vonatkozó szabályról a felek nem mondhatnak le. N. II. 762. Ha a jogviszony egyik alanya meghalt s ha e jogviszonyból folyólag a másik fél követelést érvényesít]: az elhalt fél örököseinek avagy a hagyaték átadása esetében a felperes által marasztaltatni kívánt örökösnek perbeidézése olyan lényeges eljárási szabály, a melynek az alkalmazásáról a felek le nem mondhatnak. B. VII. 161. 35., 37. §§. Az ügynek kimerítő tárgyalásban részesítése és a perbeli előadás megvilágítása. A bíróságnak a tényállás felderítésére irányuló kötelessége. B. I. 77. 199. 265. N. VII. 551. Nem sért eljárási szabályt a bíróság, ha a per kimenetelére közömbös körülményeké hivatalból nem nyomozza. B. I. 183. M. IV. 428. Ha a kereset elutasítására az alperes védekezésének egyik jogalapja elegendő, a védekezés löbbi jogalapjára vonatkozó tényállás megállapítása felesleges. Sz. VII. 664. A kereset beadása utáni, tények a kereset elbírálásánál figyelembe nem vehetők. T. VII. 690. Ha a fél a jogviszony fenforgását elismeri, a jogviszonyt létrehozó tények megállapítására nincs szükség. B. IV. 12. A bíróság köteles ugyan a tényállást tisztába hozni, annyiban, a mennyiben a kereseti jog felhozott alapjának és az az ellen érvényesített kifogásnak elbírálására szükséges, de nincs hívatva arra, hogy ezeken felül, a megfelelő tényállítások hiányában hivatalból nyomozza azokat a tényeket, a melyek esetleg a kereseti jog megállapítására vagy megdöntésére szolgálhatnak. B. I. 116. M. II. 713. Sz. VII. 678. A bíróság pervezetési tevékenységét szabályozó 35—46. §-okat nem lehet úgy értelmezni, hogy a bíróság a peres fél részére bizonyítékokat kutasson és szerezzen be, hanem maga a peres fél, különösen az ügyvédi képviseletben részesült peres fél köteles a bíró kérdésére a döntő körülmények megállapítására szolgáló összes bizonyítékait megnevezni. B. IV. 145. V. 190. Az 1893 : XVIII. t.-cz. alapelve a közvetlenség, a szóbeliség, ennek kifolyása pedig bizonyos mértékig a nyomozó eljárás és a tényállás kiderítése. A tényállás kiderítése czéljából pedig a fél által felhozott és a per eldöntésére befolyással bíró tényállításokra az ellenfél nyilatkozata a hozzáintézendő kérdésekkel kiveendő. P. V. 484. Po. IV. 561. A bíróság által megállapított tényállásnak rendszerint azokra a ténykörülménjekre is ki kell terjeszkednie, melyeket a bíróság nem fogadott el döntőknek, de a melyek a kérdés eltérő jogi megítélése esetében ügydöntők lehetnek. B. I. 362. II. 12. A biró hivatalból köteles a döntő tényekre vonatkozó ellenmondásokat kideríteni. Ko. II. 652.