Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. VII. kötet 1902-1903 (Budapest, 1904)

Rendszeres tárgymutató. xxvn 31. §. A kereseti jo<j megváltoztatása. A kéréseibe vett jogot akkor változtatja meg a felperes, lia az eredeti kereset iránt hozott elutasító ítélet jogereje az újabb keresetre nem terjedne ki. B. IV. 1. A bíróság a kereseti jogalaptól eltérni nem jogosult. M. III. 410. Kereseti jogalapnak nem az tekintendő, a mit felperes esetleg helytelenül annak nevez, hanem az a tényállás, melyből felperes keresetét származtatja. B. VII. 223. A kereseti jog megállapítására felhozott tények képezik a jogalapot és a jogalapváltoztatás (a mi nem azonos a követelt jognak megváltoztatásával) csak a felebbezés uyilvános előadása esetén és a felülvizsgálati eljárásban van megtiltva. B. I. 2.72. (Jy. II. 363. A jogalapnak alapul szolgáló tények a tényalapot képezik. N. IV. 510. A követelések jogalapjának különbözősége a kereseti jog megalapítására szolgáló lények különbözőségétől függ. N. II. 766. Keresetváltoztatás akkor forog fenn, ha a keresettel érvényesített jog, a mely a követelésnek alapját képezi, tárgyi azonosságában szenved változást. B. II. 133. Teljesítési keresetnél a jogsértés, megállapítási keresetnél a felperes jogviszonyai biztosításának szükséges volta, vagyis a keresetnek azok a ténybeli állításai, melyek a birói eljárás szükségességét indokolják, a kereset alapjának nem alkatrészei. B. II. 133. Az, hogy a kereset alapjául vett tények, a peres felek jogviszonyától függetlenül, minő jogalapból állottak elő, a kereset jogezimére befolyással nincsen, a kereset alapjául vett tények jogi minősítésének megváltoztatása pedig nem keresetváltoztatás. B. VI. 29. Keresetváltoztatás nem forog fenn, ha a kereset alapjául szolgáló tényállás lényegében nem változik és a kereset tárgya is ugyanaz marad. B. VII. 25. A perben érvényesített igényeknek jogi minősítése a bíróságnak lévén feladata, a helytelen minősítés a félnek hátrányára nem szolgálhat és következőleg a felperesnek a jogi minősítésre vonatkozó nyilatkozata egymagában t. i. a jogalkotó tények előadásainak módosítása nélkül sohasem keresetváltoztatás. B. V. 194. VII. 3. Nem tekinthető keresetváltoztatásnak az, ha a felperes a keresetében kárpótlás czimén követelt összeget utóbb kötbérnek minősíti. B. I. 114. K. IV. 352. Nem tekinthető a keresettel érvényesített jog megváltoztatásának az, ha a fekbér czimén követelt összeg az elfoglalt terület használati díja czimén ítéltetik meg. B. I. 100. Nem keresetváltoztatás az, ha eredetileg cselédbér czimén követelt összeg utóbb gazdaságban végzett munkálkodás jutalma czimén követeltetik. B. II. 70. Nem áll útjában az alperes marasztalásának az, hogy az egyetemleges adóskép marasztaltatni kért alperes a bizonyítás eredménye szerint csak mint egyszerű jótálló volt ugyanannak a kötelezettségnek teljesítésére feltételesen kötelezhető. B. I. 1. Egymagában az, hogy a megváltoztatott kereset az előbbi kereset jogalapjával ellentétes jogalapra van fektetve, az anyagi jo.n szerint a kereset megítélésének útjában nem áll. N. II. 772. Nem forog fenn keresetváltoztatás, ha a megállapítás helyett ugyanazon a jogalapon teljesítés követcltetik. B. II. 133. Ha felperes az egész eljárásban alperes marasztalását az általa tett kötelező ígéret alapján kérte, keresete jogalapját meg nem változtatja azzal, hogy a kötelezettséget előbb hozomány, utóbb osztályrész kiadására irányultnak állítja. Po. VII. 634.