Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. VII. kötet 1902-1903 (Budapest, 1904)

/ íends: eres tárgym utató. ccxv Minő befolyással van a károsult fél mulasztása a kártérítési kötelezettségre? \. V. 434. A káros állapotnak bizonyos ideig tűréséből a károkozásba való beleegyezésre következtetni nem lehet. Sz. IV. 690. Kártérítést nem követelhet, a ki kárát saját jog- vagy szerződésellenes és szándékos vagy vétkes eljárásával okozta. B. VII. 108.; Gy. II. 388.; N. VI. 507.; Sz. VI. 706. A ki a megvett tárgyat elidegenítette, tovább atlta s ekként más módon értékesítette, mint eredetileg szándékozott, vagy pedig a kellő gondosságot és körültekintést a jog érvényesítése körül elmulasztotta, jogsérelemről nem panaszkodhatik és a hátrányos vagyoni következményeket másra nem háríthatja át, ha mulasztásának az a következménye lett, hogy a megvett jog reá nézve értékét vesztette. B. IV. 37. Kártérítési igény a jog megvédésének elmulasztása alapján. Gy. II. 449. A perbeli védekezés nem kárt okozó cselekmény. B. VI. 9. Felelősség időleges elmezavarban elkövetett kárért. K. II. 550. Lejárt váltó elveszése alapján kártérítési igény csak már bekövetkezett tényleges kár esetében érvényesíthető. B. III. 85. Valamely váltónak a postai szállítás közben netalán bekövetkezett elveszéseért az felelős, a ki a váltó visszaküldésére a szállításnak ezt a módját önként választotta. B. VI. 2-25. Kártérítés haszonélvezetre fentartott háznak használata alapján. Gy. III. 336. Kártérítési igénye a gyermeknek a haszonélvező anya ellen az alapon, hogy őt kiskorúságában szolgálatba lépni engedte. Gy. IV. 303. Kártérítés a fizetés felvételére meg nem hatalmazott személy kezéhez történt fizetés alapján. T. III. 686. Takarékpénztár felelőssége abban az esetben, ha a kikötés mellett elhelyezett betétet másnak, mint a kikötés szerint jogosultnak a kezéhez kifizeti. M. IV. 464. Ha a követelés behajtásával megbízott az adósnak fizetési haladékot enged, e tényével a megbízóval szemben a behajtandó összegre nézve személyes adóssá nem lesz, hanem csakis a halasztás által netán szenvedett kár megtérítésére kötelezhető. I*. III. 518. Csak az oly valótlan tényállítás szülhet kártérítési kötelezettséget, melynek valótlanságáról a félnek nincs módja meggyőződni s így egyedül annak alapján bocsátkozik az iiiívlet megkötésébe. B. III. 91. A tulajdonos teljes kártérítést követelhet attól, a kinek cselekménye vagy mulasztása folytán a tulajdona felett való korlátlan rendelkezéstől megfosztatik. l*o. V. 530. Kártérítési igény olyan igéret nem teljesítése alapján, hogy az igérő a félre hagyja vagyonát, ha nála haláláig a házi teendőket végezi, vagy hogy rá íratja a vagyonát, ha nála marad. B. IV. 36. L. Szolgálati szerződés a. is. A molnár a neki őrlésre átadott és a malomban elégett gabona értékét a tulajdonosnak megtéríteni tartozik akkor, ha a malomban levő lisztkészletet biztosította, a nélkül, hogy a kötvényben a saját és idegen gabona között különbség tétetett volna s ha a biztosítási összeget felvette. P. IV. 514. Kártérítés azon az alapon, hogy a munkaadó a gabona kicséplésére rész melleli vállalkozó munkásának a gabonaneműeket cséplésre alkalmatlan állapotban adta ál és a kicséplést követelte. T. IV. 696.