Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. VII. kötet 1902-1903 (Budapest, 1904)

Ile)ulszeres tárgymutató. CGXI Felelősség a közbirtokossági vagyonhoz tartozó tulajdoni rész használatának elvonásáért. M. V. 421. Nyomásos gazdálkodás fogalma. I). VII. 319. A közbirtokosság perképességére és képviseletére nézve I. az 1868 : L1V. t.-rz. alatt is. Majorsági zsellérbirtok. Felebbezési észrevételek költségében az ellenfél majorsági zsellérbirtokra vonatkozó perben nem marasztalható. B. VII. 306. Jászkun redemptio. Az úgynevezett redemptio nem egyéb, mint a redemptiós közbirtokosság tulajdonát képezett közlegelőbeli járandósághoz való jogosultság, mely az arányosítás következtében megejtett felosztás alkalmával akár törzsföld után, akár redemptio forintok után való jelentkezés útján volt gyakorolható. B.IV. 37. VII. 17. 231. Az 1871 : L1I1. l.-cz. szabályai ;i jászkún kerületre alkalmazást nem nyerhetnek. B. VII. 231. Maradvány földváltság. A maradvány földváltság tartozás viselése s elévülése. Sz. VI.. 645.; T. VI 707. A kir. Curia 1. sz. polg. döntvényének alkalmazhatósága. Gy. IV. 286. A maradvány föld váltság, amennyiben állami közvetítés útján nem rendeztetik, tisztán magánjogi követelés. I). IV. 238. A maradvány földváltság, mint dologi teher, külön biztosítás nélkül is az ingatlant terheli. D. IV. 238.; T. VI. 707. Ki>-. kisebb haszonvétel. Malombér. Vízbér. A kir. kisebb haszonvétel, mint földesúri jog, az úrbéri osíon várható illetményekkel nem utasítható és ez utóbbi illetmények jogi fogalma alá nem vonható. D. VI. 278. Az 1848-ik évben csak az a függőségi . ogviszony szűnt meg, mely a földesül- és jobbágyai között fennállott, a kir. kisebb haszonvételi jog pedig, milyen a malomjog is, csak földesúri jog lévén, továbbra is fenmaradt; az 1885 : XXIII. t.-cz. pedig e jogot nem érinti, az az új jogosítványokról rendelkezik. M. V. 405. Földesúri malomjog. T. VII. 683. A rnalomhér fogalma s jogi természete. P. II. 883. A törvény által biztosított földesúri jog folyományaként a malombér fizetésére a malombirtokos akkor is kötelezendő, ha erre nézve a földesúrral előlegesen nem szerződött. P. II. 883. A malombér, mint a malommal járó dologi teher, az ingatlan tulajdonosától akkor is követelhető, ha a malomépület nem az ingatlan tulajdonosának, hanem másnak van liirtokaban. Po. III. 542. A malombér iránti követelés érvényesítését nem gátolja az, hogy a fél jogát a \izikönyvbe bejegyzés végett bejelenteni elmulasztotta. Po. III. 542. Ha a malom utóbb vizierőre járó más gyári vállalattá alakíttatott át, utána málombér nem követelhető. Pö. III. 542. A község a földesúri malomjog után haszonbér czimén sem támaszthat semmiféle igényt. M. II. 685. Ha a szolgálmány csakis a vízogért lett kikötve, az a vízpart használatáért és a vizgátnak a partba bekötéseért nem követelhető. Po. II. 954. A vízbér fe.ében kötelezett szolgálmány megszűnik akkor, ha a malom olyan helyre helyeztetik át, a hol a malomjog már nem azt illeti, a kinek részére a szolgálmány kiköttetett. Po. SI. 954. A vízbér elévülése. P. III. 495.