Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. VII. kötet 1902-1903 (Budapest, 1904)

Rendszeres tárgymutató. o:l\ A zálogos ingatlan birtoklója az inirattan kibocsátása elölt, az előbbi állapot helyreállítása mellett, a zálogsumma egyidejű megfizetését követelheti és ennek folytán az ingatlan részletek birtokának visszabocsátása is csak a visszafizetendő zálogsumma megállapítása melleit rendelhető el és a két kötelezettség tekintetében együttesen hozandó határozat. Po. V. 524. Alzálog. Az alzálogjogos hitelező az ingatlan tulajdonosa ellen az ingatlanból kielégítése iránt indított keresetet a saját jogán és nem a zálogjogos hitelező jogán érvényesíti. Sz. VI. 640. Az alzálogos hitelezőnek a tulajdonos ellen közvetlen kereseti joga nines. K. lí. 587. Az alzálogjoggal lekötött ingatlanra bekebelezett zálogjog mindaddig, míg az alzálogjog fennáll, az alzálogjogot nyert hitelező irányában létezőnek tekintetik, érvényben marad tehát az alzálogjog a zálogjog törlése után is, a mikor az alzálogjogot nyert hitelező a jelzálog tulajdonosával, mint, dologi adóssal, közvetlen jogviszonyba lép. B. II. 163. Alzálogjognak a zálogjog sorrendjében érvényesítése. Sz. V. 565. A végrehajtató alzáloggal biró hitelező a végrehajtást szenvedő jelzálogos hitelezőnél több joggal nem bírhat. Po. VII. 623. Az alzálogjognak eredeti érvénytelenségére vagy megszűnésére vonatkozó kifogásnak az alzálogjogos hitelező ellen érvényesítése. Sz. VI. 640. 680. A jelzálogos adós azzal, hogy a zálogjogilag biztosított követelés az alzálogjog szerzése előtt megszűnt, illetve már fenn nem állott, sikeresen csak akkor védekezhetik, ha eg\s/ersmind azt is bizonyítja, bog) a/, alzálogos hitelezők az alzálogjog szerzésekor a zálogjoggal biztosított követelés fenn nem állásáról tudomással birtak. Po. III. .r>7::. A bekebelezés alapjául szolgált ügyletből eredő kifogások a jelzálogos hitelezővel szemben és az alzálogos végrehajtatóval szemben is korlátlanul érvényesíthetők. Gy, II. 410.; Po. II, 957. Ha a jelzálogos követelésre annak megszűnése után szerzett a végrehajtató alzálogjogot, rosszhiszeműsége esetén a zálogtárgyból kielégítést nem kövelelhet. Sz. III. 625. A jelzálogos adós nincsen elzárva attól, hogy az ellene nyilvánkönyvileg bejegyzett zálogjog eredeti érvénytelenségére vonatkozó kifogásait az arra jóhiszeműen jogokat szerző harmadik személyivel szemben is érvényesíthesse. Po. III. 573. Oly kifogásoknak, melyek magából a bekebelezés alapjául szolgáló jogügyletből erednek és a telekkönyv kiegészítő részét képező telekkönyvi irattárban hiteles másolatban őrzött adóssági okiraton alapulnak és maga az eredeti hitelező ellen érvényesíthetők voltak, minden harmadik szerzővel, tehát az alzáloggal biró végrehajtatóval szemben is helye van. Po. VII. 623. d) Úrbéri viszony. Az úrbéri kapcsolatból és az ezzel rokon viszonyokból származott szolgálmányok az ingatlant telekkönyvi bejegyzés nélkül terhelik. P. III. 495. Úrbéri igényeknek az ingatlan tulajdonosa ellen érvényesít hetese. Po. II. 944. A mikor a volt földesúr 1848 előtt szolgálmányok mellett haszonvétel végett birtoklerületekel átengedett, a szolgálmányok iránti kereseti jog három év alatt elévült. P. III. 495. Térf : ítélőtáblai határozatok. VII.