Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. VII. kötet 1902-1903 (Budapest, 1904)

Rendszeres tárgymutató. ccv A tulajdonos a haszonélvezőtől biztosítást csak akkor követelhet, ha az kiköttelett, vagy valamely veszély mutatkozik; maga az a tény, hogy a haszonélvező özvegy a haszonélvezetében álló lábas jószágot eladta, még nem vonja maga után annak szükségességét, hogy az örökös tulajdoni igénye biztosíttassék. T. IV. 722. A haszonélvező nem vonható felelősségre a dolog oly változásáért, melyre a haszonélvezet rendes gyakorolhatása végett szükség volt. Sz. VII. 662. A haszonélvező kártérítéssel tartozik azért, hogy a haszonélvezett földön a fákat kiirtotla. Sz. VII. 662. c) A zálog. Érvényes követelés nélkül zálogjog nem létesül. B. V. 26. A zálogjog járulékos (accessorius) természeténél fogva a követeléssel, a melynek biztosítására szolgál, olyannyira összefügg, hogy mindaddig érvényesíthető, míg maga a követelés fennáll és azt érvényesíteni lehet. Po. IV. 606.; Sz. VI. 676. A tulajdonjogon alapuló jogszabályokból folyik a zálogot adónak az a joga, hogy alkalmas módon elháríthatja mindazt, a mi a dolog sértetlen megmaradását veszélyezteti, és a mennyiben ehhez a záloghitelező hozzájárulása szükséges, ennek megfelelő tevékenységét kívánhatja. B. VI. 79. A hitelező az eredeti szerződéstől eltérő más jogot a zálogtárgyban történt változás őseiében sem érvényesíthet, hanem csak a zálogtárgy kárpótlását követelheti. N. VI. 510. Visszteherrel történt jóhiszemű tulajdonjogszerzés kizárja azt, hogy a visszteherrel szerzeit dolgon a korábbi tulajdonos tartozásainak kielégítésére az újabb tulajdonos beleegyezése nélkül zálogjog szereztessék. Gy. VI. 331. Kézi zálog. A hitelező a zálogul átadott ingót jogszerűen tartja birtokában mindaddig, míg követelése kielégítve nincs. B. I. 969. A nem érvényesíthető követelés biztosítására adod kézi zálog visszakövetelhető. B. VII. 25!. Zálogkivállás idejének meghosszabbítása. I). IY. 253. A záloghitelező a zálogtárgyat adósának beleegyezése nélkül nem használhatja. K. III. 373. Zálogjog magában a lefoglall követelés iránti tulajdonjogot nem eredményezi. Ko. III. 399. A hitelező sem adósától, sem mástól a zálogtárgy sértetlen fentartását és rongálás esetében annak helyreállítását külön kikötés nélkül nem követelheti, a rongálás miatt csak a tulajdonosnak támad követelése a kártevők ellen. \". II. 769. Ingóra vonatkozó zálogjog elsőbbségének megállapítása iránti per. P. VII. 568. A kincstár a jövedéki birság zálogjogával terhelt és hirói foglalás alá vett beváltási ár kiadását mindaddig megtagadhatja, míg a jövedéki birság czimén lero\andó előleg megállapítva nincs. N. III. 459. Csak a jövedéki kihágás tárgyaira s az elkövetés eszközeire állapít meg a dohánycsempészet törvényes zálogjogot. N. III. 459. A zálogbirtokost nem illeti meg az a jog, hogy a zálogtárgynak az értékét a zálogbaadónak adósától (a takarékbetéti könyv értékél a takarékpénztártól) per útján követelhesse. N. III. 470. A zálogbirtokos, ha kielégítési jogát önkényileg birói közbenjárás nélkül gyakorolja, kártérítéssel tartozik. Sz. II. 1129.