Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. VII. kötet 1902-1903 (Budapest, 1904)

CXCIV Rendszeres tárgym utató. Ingatlan vételárának hátralékos kamatjára a 19. §. elévülési rendelkezése nem alkal­mazható. B. II. 8.; Gy. II, 481.; Sz. II. 1128.; T. II. 1157. Ingatlan vételárának hitelezése. Sz. VII. 642. Adásvevési szerződés felbontásából eredő kölcsönös követelésekre a 65. sz. dönt­vény nem alkalmazható. Gy. IV. 314. Letéti szerződésből származó kamatkövetelésre a 1!». ^. nem alkalmazható. Sz. IV. 681. A 19. §. nem hitelezési ügylet, hanem kártérítés esetén nem alkalmazható. Gy. 1£. 395. Míg ki nem derűi, hogy a követelés a köz vei len adóson be nem hajtható, a meg­ajándékozott elleni követelés kamatának elévülése meg nem kezdődik. P. II. 862. A 19. §. a jogtalanul felvett pénz utáni kamatra nem alkalmazható. B. II. 150. Három éven túli hátralékos kamat megitélhetése. K. III. 375. A kamat összeszámolása, számszerű elismerése, a megállapított időben tizetésre kötelezése következtében a kamatkövetelés tőkeköveteléssé alakúi át, melyre a rendes elévülési határidő az irányadó. M. III. 420. Kamatelévülés. B. IV. 155.; Ko. VII. 457.; Sz. VI. 664. 703. 707. VII. 642. A törvényeknek nincs olyan tiltó rendelkezése, a mely szerint az adós az elévült kamatnak kifizetésére utólagosan is érvényesen ne kötelezhetné magát. Sz. V. 583. Az év bármely szakában esedékes vagy az illető évre eső folyó kamat elévülése csak az illető év deczember havának 31-ével kezdődhetik. \I. IV. 4-">7. 468. Kamatelévülés kezdőpontjának számítása. Gy. VII. 378. Az elévülés félbeszakítása. A nyilt vagy hallgatag elismerésen kívül csak az igény birói érvényesítése szakítja félbe az elévülést. B. II. 77. III. 120. VII. 228.; Gy. III. 327.; Sz. III. 673. A fizetésre felszólítás, a perbehivás vagy a feladó reclamatiója az elévülést nem szakítja félbe. B II. 77. III. 120. Az elévülés megszakítása a fizetési igérel alapján. Sz. II. 1102. A visszkereseti joggal biró a kártérítést ellene igénylő félnek elévülési megszakító tényét jogutódlás hiányában nem érvényesítheti. Gy. II. 472. A végrehajtási lefoglalás csak akkor szakítja félbe az elévülést, ha a végrehajtató a követelés behajtására szükséges perbeli lépéseket meglette. Po. III. 575. A törvényes elévülési határidőt a büntető bíróság előtt tett nvilatkozal nem sza­kítja meg. B. VII. 228. Az elévülés félbeszakítására csak a tényleg hatályon kívül helyezett vagy oly eljárás alkalmatlan, mely nyilvánvalóan hatáskörrel nem biró hatóság vagj biróság előtt tétetett folyamatba. B. III. 105.; Po. IV. 606. Az itéletileg felperes elutasításával végződő kereset az elévülési nem szakítja meg. Gy. II. 472. A per szünetelésével a keresettel megszakított elévülés újra kezdetét veszi. Sz. ni. 64i. A kereset beadása csak az ellen szakítja meg az elévülést, a ki a kereset által tényleg perbe vonalik. Sz. IV. 693. A személyes adós ellen megakasztott elévülés a jelzálogadós ellen is hatályos. Gy. II. 471.; Po. IV. 606. Ellenkező: Az egyenes adós ellen indított per a jel­zálogos adós irányában folyó elévülési időt nem szakítja meg. Sz. IV. 693.; T. II. 1159. Kamatelévülés megszakítása. B. IV. 123.

Next

/
Thumbnails
Contents