Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. VII. kötet 1902-1903 (Budapest, 1904)

Rendszeres tárgymutató. CLXXXVH A szerencseszerződésből vagy fogadásból származó kifizetett veszteség vissza nem kövelelhető. B. V. 10. T. V. 679. Fogadás alapján tizetett összeg visszakövetelése azon az alapon, hogy a fél a fogadás tételekor ittas állapotban volt. T. V. 668. d) Az akarat szabad nyilvánulása. Kényszer. Tévedés. Csak szabad akaratuk nyilvánításában és érvényesítésében külső befolyás által nem gátolt személyek köthetnek bíróság előtt is érvényesíthető jogügyleteket. B. IV. 33. A szabad akaratelhatározást kizáró okok hatása a concret eset körülményei szerint és subjective bírálandó meg. B. IV. 33. Kényszer. Félelem. Az a fél, a ki erkölcsi vagy physikai kényszer hatása alatt áll, az elvállalt kötelezettség teljesítését a jogügylet eredeti érvénytelensége alapján jogosan tagadja meg s a teljesített fizetést visszakövetelheti. B. IV. 33.; K. II. 525. A jogellenes kényszer alatt telt kötelező nyilatkozat nem önmagában semmis, hanem csak megtámadható. K. III. 360. Ahhoz, hogy lélektani kényszer okából a szerződés hatályát veszítse, a kényszernek oly fenyegetés hatása alatt kell létesülnie, a mely a fenyegetettben alapos félelmei idézzen elő valamely jogellenes baj bekövetkezése iránt. B. IV. 92. VII. 12. Más által elkövetett büntetendő cselekmény nyel okozott kár megtérítésének a közigazgatási közegek részéről gyakorolt kényszer következtében elvállalása. Gy. VII. 349. Ha a zárlat törvénytelenül lett foganatosítva és jogorvoslattal fizetés nélkül el volt hárítható, a fizető a zárlat foganatosításának szándéka miatt kényszerhelyzettel nem védekezhetik. T. VII. 694. Törvénynyel biztosított jog érvényesítésével, bűnvádi feljelentéssel való fenyegetés jogellenes kényszert nem állapít meg. B. VI. 191.; Gy. II. 408.; K. III. 350.; M. II. 687. Az akaratelhatározás szabadságát kizáró kényszer erejével bírónak nem tekinthető az a körülmény, hogy a részvénytársaság alkalmazottja fizetéséből a nyugdíjalap czéljára történő levonást csak az elbocsátástól féltében tűrte. B. VI. 45. A jogellenes kényszer, félelem előfeltételei. B. I. 305. VII. 12.; K. III. 350.; N. V. 431.; Sz. II. 1093. Tévedés. Megtévesztés. Ha a szerződő felek valamelyike az ügylet tárgyára nézve lényeges tévedésben van, az érvényes szerződés létrejöttéhez szükséges kölcsönös megegyezés hiányában az ügyletet megtámadhatja. B. ÍI. 183. 233. V. 119. VI. 123. VII. 219.; Gy. II. 437. VII. 357.; K. VII. 403.; P. VII. 588.; Po. V. 519.; Sz. V. 618. Számítási tévedésből sem jog, sem kötelezettség nem származhatik és így minden számadás rendszerint a hiba vagy tévedésből keletkező sérelmek orvoslási jogának fentartásával történtnek tekintendő, még akkor is, ha azt mindkét fél fentartás nélkül elfogadta. Po. V. 531. Az ügyletet tévedés alapján csakis az ügyfelek, a kik között a tévedés előfordult vagy azok jogutódai támadhatják meg. T. VII. 708. A jogi tévedés a kötelezést érvénytelenné nem teszi. Sz. V. 583. Megtévesztés kérdése. B. V. 28. VII. 266.; D. VII. 332.; M. VI. 474. N. IV. 489. VII. 534.