Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. VII. kötet 1902-1903 (Budapest, 1904)

GLXXXIV Rendszeres tárgymutató. Turpis causa. M. II. 689. Turpis causa kifogása színlelt szerződés alapján. T. III. 683. Annak kikötése, hogy a fizetési kötelezettség a vádlottak elitélése esetére vállaltatik, sem a törvénybe, sem a jó erkölcsökbe nem ütközik. Sz. VI. 655. Erkölcsi fogalmakba nem ütközik a kölcsönügylet, ha az adós a kölcsön kapott összeget a hitelezővel együtt elmulatta. B. III. 199. Ha a községi biró nem a községgel, hanem a községgel közvetlen kötelezettségi viszonyban álló harmadik személylyel lép szerződésre, ez a ténye fegyelmi eljárás alapjául szolgálhat, de turpis causa fogalma alá nem vonható. M. III. 439. Kiállítási kitüntetések szerzésének közvetítése mennyiben tekinthető az erkölcsi ogalmakba ütköző cselekménynek ? B. I. 290. IV. 106. Olyan szerződésből, a melyben valaki bizonyos iparág vagy egyéb foglalkozás fohtathatásától másnak javára végkép lemond, jog vagy kötelesség nem származik. I). V. 230. Nem érvénytelen olyan szerződés, a melylyel valaki meghatározott időre vagy meghatározott területre nézve magát olyan korlátozásnak veti alá, a mely korlátozás szükségesnek mutatkozik arra, hogy a másik fél saját iparában vagy foglalkozásában a köteezettnek versenye által ne károsíttassék. B. I. 259. VII. 67. 95. 249.; D. V. 230. Oly szerződéses megállapodás, mely szerint a felek magukat kölcsönösen arra köteezik, hogy az árukat (szeszes italokat) bizonyos megállapítandó árnál olcsóbban és bizonyos minőségnél jobb i bizonyos szeszfoknál erősebb) minőségben a közönségnek árusítani nem fogják, sem a jó erkölcsökbe, sem hazai tiltó törvénybe nem ütközik. Po. III. 374. Árúért, bár túlcsigázott, de szerződésszerű ár követelése az árú minősége iránti megtévesztés hiányában nem ütközik erkölcsi követelménybe. B. I. 218. Az erkölcsi fogalmakba ütközik az olyan jogügylet, a melylyel a közadós a kényszeregyezségi eljárás folyamában az egyezség létrejöttének elősegítése czéljából egyik hitelezőjének nagyobb előnyt biztosít. Ko. VII. 463. Annak a kikötése, hogy az eladó a befizetett vételárrészleteket a vevő szerződési kötelezettségének elmulasztása (vételárrészlet elmulasztása) esetén megtarthatja, tiltva nincsen és az ilyen kikötés csak annyiban lenne érvénytelen, a mennyiben az annálogva, hogy a vevőnek vagyoni romlását eredményezné, a jó erkölcsökbe (turpis causa) vagy a törvénybe ütköznék. Sz. VII. 648. Tiltott ügylet. A tilos szerződések semmisek, joghatályuk nincs és úgy tekintendők, mintha nem is köttettek volna meg; ennek következménye pedig az, hogy az ily szerződésből eredő teljesítésként adott összeg visszatérítendő annak, a ki azt szolgáltatta. Sz. IV. 688. Ha a cselekmény büntethetősége elévülés következtében meg is szűnt, ezzel a kötelemnek alapja (turpis causa) változást nem szenvedett. X. III. 467. Nem ütközik tiltó törvénybe az a kikötés, mely szerint a tulajdonjog átruházása a meghatározott vételárrészletek teljes lefizetésétől tétetik függővé. B. I. 277. VII. 701. L. Adásvevés a. is. Törvényileg tiltott cselekménynek nem tekinthető az, ha az ipartestülethez kirendelt iparhatósági biztos az ipartestület közgyűlése részéről megszavazott tiszteletdíjat elfogadja. B. I. 291. Állami alkalmazott tiltott közbenjárásának kérdése. B. VI. 130. Az a tény, hogy az alkalmazott az ügylet megkötése czéljából megvesztegettetett, már magában véve turpis causa-t állapít meg. B. V. 58.