Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. VII. kötet 1902-1903 (Budapest, 1904)

RemIszere* l á iyymutató. CLXXl díjazását követelheti s ily esetben a fél is kérheti a kitűzött jutalomdíj leszállítását. Sz. III. 611. Az ügyvédi megbízásnak, az elsőbirói itélet meghozatala után, ok nélküli visszavonása esetében a kikötött jutalomdíj leszállításának nincs helye. B. III. 38. Ügyvédi jutalomdíjban való marasztalás a megbízás visszavonása esetén. T. III. 680. Ha az ügyvédet teendői bevégzésében a megbízó fél maga gátolja meg: őt az ügyvéd dijáért teljes felelősség terheli. B. II. 6. Az ügyvédi megbízás visszavonása az ügyvédi jutalomdij iráni létesült megállapodás feltételeit meg nem változtatja s az ügyvédet csak kártérítés követelhetésére jogosítja. X. III. 487. Az ügyvédi jutalomdíj vagy elvont haszon iránti követelés kérdése, ha a megbízás olyan időben vonatolt vissza, a mikor az ügyvéd a tényvázlat felvételén kivül egyebet nem tett. R VI. 22. Ügyvédi dij fizetése a megbízás visszavonása esetében, ha a dijlevél szerint a megbízó csak a per befejezése vagy egyezség esetére vállalt díjfizetési kötelezettséget. B. VI. 107. Pernyertesség vagy egyezségkötés esetére kikötött ügyvédi tiszteletdíj követelhelése abban az esetben, ha az ügyvéd a képviseletet a per befejezése előtt felmondotta. Gy. IV. 281. Olyan megállapodás esetén, hogy az ügyvéd csak azokból a perekből való munkadiját követelheti, melyekből a követelések befolytak, az ügyvédi megbízásnak a fél részéről visszavonása csak azzal a hatálylyal bír, hogy ennek megtörténte után az adós fizetésképességének kimutatása egyenlő hatályú a behajtással. B. II. 134. Ha a megbízó az ő képviseletében folytatott több perben felmerülendő költség fedezésére adott az ügyvédnak költségelőlegel, ezt a költségelőleget nincs jogosítva az ügyvéd részére a perek egyikében felmerült munkadíj és költség ellenében beszámítani, lí. IV. 248. 47. §. A 47. sj-ba ütköző eljárásért díjazás nem követelhető, de a mennyiben a díjazás tényleg már megtörtént, ennek visszafizetése sem követelhető. B. V. 140. Az ügyvédre nézve a kölcsön kieszközlése és az ezért járó díj kikötése nem tiltott cselekmény. B. V. 145. A közigazgatási hatóság előtti eljárásban való informálást sem törvény, sem rendelet nem tiltja, az ezért felszámított ügyvédi közbenjárási dij ellen tehát kifogás ez alapon nem emelhető. Sz. V. 610. Az ügyvéd egy perben kél felet nem képviselhet, bár előbb az egyik fél képviseletében, mint ügyvédjelölt járt el. M. VII. 525. Í8. §. Az üinvéd a reá bizolt ügyekben behajtott összegekről felének számadási kötelezettséggel tartozik. B. VII. 177.; I). V. 243. A 48. §-ban megszabott kötelesség elmulasztása nem vonja maga után azt, hogy a nem értesített ügyfél pénze után az ügyvédtől kamatot követelhessen, i). V. 243. Az ügyvéd kamatfizetési kötelessége a fél részére átvett pénz tekintetében csak a pénz átadásának követelésével és nem a pénz átvételével áll be. Sz, II. 1125. Az ügyvéd kezéhez befolyt pénz állandóan a megbízó fél rendelkezésére áll s azt az ügy\éd híven őrizni tartozik, téves tehát az az állítás, hogy a nem határozott rendelkezés mellett kezéhez jutott pénzt az ügyvéd előleg gyanánt felhasználhatja. B. V. 128. VJ. §. A perbeli ügyvédet a perben felének megítélt eskü letétele iránti kérvény beadásának elmulasztása miatt felelősség terheli. B, I. 120. A perindítás iránti tanácsadás magában véve felelősséget nem állapít meg.B. VII. 56.