Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. VII. kötet 1902-1903 (Budapest, 1904)

Rendszeres tárgymutató. CLXIX '/S. §. Haszonbérleti szerződésen alapuló tartozás mint tömegtartozás. Po. VII. 619. A csődtömeget terhelő bértartozás (Cs. T. 22. §.) oly tömegtartozás, a melyre a bérbeadót, mint tömeghitelező!, a rendes biróság előtt érvényesíthető külön kielégítési jog megilleti. B. IV. 113. Az a perköltség, a melynek viselésere a csődtömeg megtámadási perben köteleztetik, nem tömegköltség, hanem tömegtartozás. B. VI. 50. 59—71. §§. Csődhitelezők. A csődhitelező nem kötelezhető arra, hogy a csődeljárás folyamán megszerzett •végrehajtható közokirat alapján lépjen fel az adósa ellen. Po. VI. 596. Azzal, hogy a hitelező követelését a csődben is soroztatta és perre utasítás folytán a pert meg nem indította, a külön kielégítés végeit biztosítási végrehajtás útján •c követelésre szerzett zálog meg nem szűnt; e zálogjog az alapul szolgáló jogügylet megtámadása nélkül hatálytalanítható. Po. VII. 612. A 69. §. rendelkezéséből nem következtethető az, hogy a közadós kezese, a ki követelését bejelentette, mielőtt a kezességből kifolyólag teljesített volna, a csődhitelezők közé lenne számítható. T. VI. 712. Hitelezők kielégítése iránt csődön kivül kötött egyezség. B. MI. 40. A csődbirósági hatáskörre nézve 1. az 1893 : XVIII. t.-cz. 1. §-át. lí)l>—2:í(í. §g. Kényszeregyezség. Kényszeregyezség értelmezése. Ko. VII. 463. A külföldön létesült kényszeregyezség azon hitelezők irányában, kik azt el nem Jogadták, csak a külföldi biróság rendeletéből merítvén hitelező erejét, belföldön csak viszonosság esetén érvényes. B. IV. 71. A magyar állam és Oroszország között csődügyekben nincs viszonosság. B. IV. 71. Ha a törvény valamely mulasztásnak (hogy a közadós kényszeregyezségileg elvállalt kötelezettségének eleget nem tesz) következményét kifejezetten megállapítja, akkor annak a mulasztásnak más következménye, mint a törvényben meghatározott, nem lehet. Sz. IV. 621. A csődtörvény 226. §-ának értelmezéséhez. Sz. IV. 621. 237—240. §§. A hitelezők jogai a csőd megszüntetése után. Az 1SS1 : XVII. t.-cz. 237. §-ához. Sz. VII. 641. 241 —261. §§. Kereskedelmi csőd. A csődtörvénynek a kereskedelmi csődre vonatkozó s a megtámadási jogot tárgyazó rendelkezései a be nem jegyzett kereskedők és kereskedőknek tekintendő iparosok ügyleteire is alkalmazandók. B. II. 170.; I). II. 300. Az egyéni czég ellen elrendelt csőddel el van rendelve a csőd a czég egyedüli tulajdonosa ellen akkor is, ha polgári neve a czégétől különbözik. B. VI. 37. Abból, hogy a közadós ellen közönséges csőd nyittatott, következik, hogy a közadós nem kereskedő. Sz. II. 1064. A megtámadási jog szempontjából, az örökhagyó kereskedői minősége mellett közönbös az, hogy a hagyaték ellen a csőd, mint polgári csőd nyittatott. X. II. 840.