Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. VII. kötet 1902-1903 (Budapest, 1904)

Rendszeres tárgymutató. GLXV bizonyítani, a bizonyító féllel egy tekintet alá eső közadósnak vallomása ez irányban bizonyítékul el nem fogadható. Sz. II. 1079. Megtámadási kereset. B. I. 304. III. 96.; Gy. II. 391. VI. 8.; Sz. VI. 649.; T VI. 712. A közadósnak nem csak személyes biztosítási cselekményei támadhatók meg, hanem azok is. melyek törvény szerint az állam közege által az ő rovására teljesíttetvén, jogilag az ő cselekményeinek tekintendők. B. II. 222. IV. 72.; I). II. 300.; X. II. 819.; Po. II. 991. VII. 612. A fizetések megszüntetése s az arról való tudomás. A fizetések megszüntetési- a megtámadás alapjául csak akkor szolgálhat, ha a közadós kereskedő volt. B. IV. 72.; 1). IV. 264.; Gy. II. 391.; Po. VII. 607.; Sz. II. 1064. IV. 622. VI. 685. A csődtörvénynek a fizetések megszüntetését tárgyazó rendelkezése a be nem jegyzett kereskedőkre s a kereskedőknek tekintendő iparosokra is alkalmazandó. B. I. 153. A kereskedőt, a ki tűri, hogy ellene végrehajtás loganatosíttassék, csak akkor lehel olyannak tekinteni, mint a ki fizetéseit megszüntette, ha a végrehajtás foganatosítása oly körülmények között és akként történt, hogy külső jelekből, a minő az áruraktárnak zárgondnoki őrizet alá helyezése, az üzlet bezárása, a végrehajtások tömeges volta és egyálalában a rendes üzleti forgalomban beállott zavar és fennakadás nyilvánvaló és mindenki által felismerhető legyen a lizetések megszüntetésének valósága. Sz. V. 595. A kiírói gyakorlat a lizetések megszüntetését feltétlenül csak akkor állapítja meg, ha a kereskedő árúraktárának lefoglalását tűri el. M. IV. 46."). Fizetésképtelen az a kereskedő, a ki pénzbeli tartozásának törlesztéseié valamely hitelezője részére üzletéből árúkat ad át és az ilyen hitelezőnek eme tényből tudnia kell a fizetésképtelenséget. Különösen akkor, a mikor az árúk éjjel szállíttatnak és olyan hitelező részére, a ki a száll tott árúkkal nem szokott kereskedni. Sz. V. 591. Szabadon mérlegeli a bíróság azt, vájjon házibútorok lefoglalásának tűréséből vonható-e következtetés arra, hogy az a lizetések megszüntetésének kétségtelen jeléül vétessék. M. IV. 465. Az a kereskedő, a ki lejárt tartozását bírói kényszer alkalmazásakor sem fizeti ki, olybá tekintendő, mint a ki tizetéseit beszüntette. D. II. 300. VII. 321.; P. II. 859. 867. 886. IV. 553. Az a körülmény, hogy a kereskedő az ellene elrendelt végrehajtás foganatosítását eltűri, olyan körülmény ugyan, a mely a végrehajtató előtt is felismerhetővé teszi azt, hogy a kereskedő üzetéseit megszüntette, ha azonban az elrendelt kielégítési végrehajtás nem foganatosíttatott, hanem az adós a bírói kiküldött megbízottjának a marasztalási összeget járulékaival együtt kifizeti a nélkül, hogy a foglalás teljesítését eltűrné, ez a (izélés nem tekinthető olyan körülménynek, a mely a fizetésnek az adós részéről történt megszüntetését és az alperesnek erről való tudomását igazolná. Gy. VI. 349. A végrehajtás és árverés elszenvedéséből a fizetésképtelenség nem következik, hanem ennek kimutatására a perlés és végrehajtás sikertelen foganatosítása szükséges. B. I. 144. Kielégítési végrehajtások tömege megállapítja a közadós fizetéseinek megszüntetését. I). III. 298.; Po. VII. 609. A lizetések megszüntetése egyetlen végrehajtás eltűréséből is megállapítható. B. III.