Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. VII. kötet 1902-1903 (Budapest, 1904)

Rendszere* tárgymutató. CXLVŰ LIX. t.-cz. hatályba lépte után tíz éven túl, de 32 éven belül beadott perújítási kérelem e\ nem késett. Gy. II. 364. //. §. A perújítás kizárása. A 71. §. második bekezdése csak oly esetekre vonatkozik, a midőn a perújítást kérő lel az ellenlel által letelt eskü következtében lett pervesztessé, de nem vonatkozik oly esetre, mikor eskü nem a perújító fél ellenfelének, hanem magának a perújítónak lett megítélve és ez azt az esküt le sem tette. Po. IV. 584. A megítélt, de le nem tett, vagy elengedett esküvel szemben új bizonyíték alapján helye van a perújításnak. K. II. 590. Perújítás szempontjából nem tekinthető esküvel eldöntött pernek az a per, a melyben a fél nem az 1893 : XVIII. t.-cz. 100. sj-a alapján előzetes megállapodás vagy egyesség következtében tette le az esküt, hanem a 95. és 96. §-ok értelmében eskü alatt hallgattatott ki. Sz. IV. 673. Az 1881 : LIX. t.-cz. uralma alatt lelett esküvel eldöntött perekben az 1893 : XVIII. l.-cz. uralma alatt sem lehet perújítással élni. B. I. 56. A perújítás szempontjából a félnek eskü alatt történt kihallgatása ugyanoly tekintet alá esik, mint a fél részére a régi eljárás szerint megítélt főeskü. B. II, 97. Sz. ÍII. 597.; T. II. 1138. Ellenkező: A fél eskü alatti vallomása alapján megállapított tényállás perújítási keresetlel a 71. §. korlátozása nélkül megtámadható. Gy. VII. 351. 72. §. Ismételt perújítás. Ha a bíróság az újító keresetet az 50. §. 2. bekezdése alapján visszavontnak jelenti ki, az újító lel a pert, tekintet nélkül az előzően megindított újító keresetére, megújíthatja. Gy. VII. 380. I86S : LIV. l.-cz. 319. §. A perújítás terjedelme. Az újílott perben az alapperbeli kereset megváltoztatásának nincs helye. B. II. 208.; N. VI. 505. Időközben lejárt további részletek követelése a perújításnak nem akadálya. Gy. II. 412. Az alapperben nem érvényesített kamatkövetelés az újított perben nem érvényesíthető. P. II. 916. Igaz ugyan, hogy újított perekben a per tárgya csak az lehet, a mi az alappernek is tárgya volt, de ez a szabály nem akadályozza az újított alperest annak a jogának a gyakorlásában, hogy a makacssági ítélettel befejezett per megújítása esetében a felperesi kereset ellenében viszonkövetelését akár beszámítás alakjában, akár viszonkereset alakjában érvényesíthesse. I). IV. 255. A perújítás czélja az előbbi állapot visszaállítása, mihezképest figyelembe veendő az újított keresetben foglalt az a kérelem, hogy az alapperbeli itélet hatályon kívül helyezéséül az a fél, a ki az újított kereset beadása előtt az alapperbeli tőkét és kamatját behajtotta, köteleztessék végrehajtás terhével a behajlott összeg visszafizetésére. Gy. II. 386.; K. VI. 355.; Sz. II. 1071. 1086. Ha az alapperbeli ítélet alapján fizetés történt, az újított perben az alapperbeli ítélet alapján felvett pénzt akkor is a felvétel napjától számítandó kamattal kell visszaítélni, ha a perújítási keresettel megtámadott örökösök a pénznek örökhagyójuk részéről tőrtént felvételéről a kereset beadása előtt nem tudtak, tv. VI. 355. Feloldás annak megállapítása végeit, hogy az alapperben vesztes léi végrehajtás útján vagy önként tizelelt-e ? Sz. II. 1086. ISiitf : IAY. t.-cz. 320. §. A perújítás elintézése. A peres lelek perbeli állása a pernek megújításával nem változik. B. I. 89.; K. V 347.; M. IV. 44S.; Po. II. ./*