Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. VII. kötet 1902-1903 (Budapest, 1904)

Rendszeres tárgymutató. CXLV Perújítás meg nem jelenés alapján hozóit ítélet ellen. B. III. 114.; Gy. II. 400. Perújítás új bizonyíték alapján az 1840 : XV. t.-cz. hatálya alatt hozott, ítélet erejével bíró makaessági végzés ellen. Sz. II. 1067. Perújítás perletétel esetén. B. I. 283.; Ko. VII. 455.; N II. 794. A közösen indított és letett pert a íelperestársak egyike is megújíthatja. Ko. VII. 455. Abban az esetben, ha a per tárgyának egységes természeténél fogva az alapper tárgya valamennyi pertársra vonatkozó egységes elbírálást nem igényel, az egyik alperes a többi alperestárs hozzájárulása nélkül beadott perújílási keresettel az alapperbeli ítélet csak azon részének a hatálytalanítását kérheti, mely rész az ő marasztalását tartalmazza. K. VI. 355. A perbehivott perújítással élhet. B. IV. 203. A már jogerős ítélet a 39. §. k) pontjában felhozott semmiségi ok alapján csak semmiségi per útján helyezhető hatályon kívül, perújítás útján pedig csak akkor, ha az 1868 : LIV. t.-cz. 330. §-ának megfelelően a bíróság az ügy érdemében dönt. Gy. V. 297. 69. §. I. p. Ügyvédi mulasztás Ha a perújító az alapperben nem ügyvéd által volt képviselve, ügyvédi mulasztásról szó nem lehet. Gy. VII. 391. Csak a rendelkezésre bocsátott bizonyítékok fel nem használása, nem pedig a bizonyítékok meg nem szerzése olyan ügyvédi mulasztás, mely a perújításra okot szolgálhat. B. VI. 118. Az a körülmény, hogy az ügyvéd az elsőbiróság ítélete ellen törvényes időn belül felebbezéssel nem élt, nem oly mulasztás, a mi a perújításra alapul szolgálhatna. B. IV. 85. Nem ügyvédi mulasztás az, hogy a felperesi ügyvéd a pert megtévesztés következtében tette le. Ko. VII. 455. 69. §. 2. p. Új bizonyíték. Lényegileg a per tárgyára vonatkozó bizonyítéknak csak az tekinthető, mely az alapperbeli ítélet megdöntésére alkalmas. B. V. 171. A perújítási kérelem alapjául használt új bizonyítékra nézve elegendő, ha csak valószínűsége forog fenn annak, hogy az új bizonyíték az alapperben megállapított tényállást megdönteni s más tényállást igazolni képes lesz; az új bizonyíték bizonyító erejének és annak mérlegelése pedig, hogy az új bizonyíték az alapperbeli bizonyítékkal szemben tekintetbe vehető-e ? s vájjon a biró meggyőződéséi a megállapított lényállást illetőleg megváltoztatta-e ? nem a perújítás megengedésének kérdésére, hanem az újított per érdemének elbírálására tartozik. B. IV. 25.; K. II 590.; M. V. 399.; T. III. 677. Az alapperben nem használt új bizonyítékokra alapított, per érdemi elbírálásánál csak azt kell vizsgálni és eldönteni, hogy az alapperben megállapított tényállás — az új bizonyítékok mérlegelése mellett — akképen változott-e, hogy alapul szolgálhat arra, hogy az újító felperesnek az alapperben elutasított keresete az ott megjelölt jogezimen megítéltessék. X. VI. 505. Az új bizonyítékra alapított perújítás feltételei, ü. VI. 265. Nem tekinthető lényegileg a per tárgyára vonatkozó új bizonyítéknak az olyan — bár az alapperben nem használt — bizonyíték, melylyel olyan ténykörülmény czéloztatik bizonyittatni, a minek jogi következményét, a felek között fenforgó jogviszonyra való befolyását vagy a fenforgó jogvita eldöntésére való jogi hatását az alapperben eljárt bíróságok már tigyelembe vették és méltatás tárgyává tették. B. VII. 82. Térfi : ítélőtáblai határozatok VII. j