Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. VII. kötet 1902-1903 (Budapest, 1904)

CVU1 Rendszeres tárgymulató. tényt a törvényes bizonyítási szabályok mellőzésével állapította meg vagy a tény a tárgyalási iratokkal, vagy mellékleteivel ellenkezik. B. VII. 165. Nem irányadó a tényállás, ha az iratokkal ellenkezik. B. IV. 77.; Ko. IV. 413.: M. II. 689. VI. 452. VII. 497. Nem vehető figyelembe a felebbezési bíróság Ítéletében nem vitásnak jelzett tény. ha az az iratokkal ellenkezik és ha az a félnek jegyzőkönyvbe vett nyilatkozatával a felülvizsgálati bíróság szerint a fél által vitássá tettnek tekintendő. B. VII. -27'.*. Tanú vallomásával merő ellentét he it álló ténymegállapítás miatt feloldás. K. VII. 420.; N. VII. 530. A felülvizsgálati bíróság figyelmen kívül hagyja a felebbezési bíróságnak a 175. §. ellenére megállapított tényállását. Sz. V. 592. Nem irány adó a tényállás, ha a felebbezési bíróság ténybeli megállapítását jogilag téves indokokra fektette. B. IV. 78. A felebbezési bíróság ítéletében megállapított tényállás megtámadhatósága. B. III. 46. 128. V. 47. 48. 63. A felebbezési bíróság ítéletében foglalt tényállás a feleknek a szóbeli tárgyaláson tett előadásaira nézve teljes bizonyítékot képez s e bizonyítékot csak a tárgyalási jegyzőkönyv vagy mellékletei ronthatják le. B. V. 207. A tényállás megtámadásának kérdésében magának a megtámadott Ítéleti tényállásnak adataiból megállapítható jogszabálysértés is figyelembe veendő. M. VI. 463. Annak ítéleti kijelentése, hogy valamely ténykörülmény a felek között nem vált vitássá, csak akkor támadható meg sikeresen felülvizsgálati panaszszal, ha e tényt a tárgyalási jegyzőkönyv vagy valamely melléklete megezáfolja. B. I. 319.; (iy. VII. 346. A felebbezési bíróság Ítéletében foglalt ama megállapítás ellenében, hogy a fél a felebbezési tárgyaláson beismerést tett, annak tanúkkal bizonyítása, hogy ilyen beismerés nem történt, nem engedhető meg. B. I. 135. A 160. §-nak megfelelő irat hiányában figyelembe nem vehető az a panasz, hogy a fél a neki tulajdonított beismerést nem tette. M. VII. 505. Az a kifogás, hogy a fél a felebbezési bíróság ítélete szerint a felebbezési tárgyaláson lelt beismerést nem tette, akkor sem érvényesíthető, ha a felebbezési tárgyalásról kelt jegyzőkönyvben a beismerés megtörténtének nincs nyoma. B. I. 226. Alperesnek az az állítása, hogy a felperesnek követelését az elsőbiróság előtt el nem ismerte, a vonatkozó tárgyalási jegyzőkönyv tartalmával szemben figyelembe nem vehető. Sz. VII. 654. Eljárási szabályt sért meg a bíróság, ha valamely tényt a félnek beismerése alapján állapít meg, holott a félnek jegyzőkönyvbe vett vallomása arra a tényre nézve beismerést nem tartalmaz. Sz. II. 1079. Annak bizonyításául, kogy a fél a tanúkat nem a felebbezési bíróság ítéletében megjelölt, hanem más körülményre kérte kihallgattatni, csak a tárgyalási jegyzőkönyv vagy az ahhoz csatolt irat szolgálhat. Gy. V. 274. A felülvizsgálati kérelemhez mellékelt nyilatkozat arról, hogy a jegyzőkönyvbe vett vallomás nem felel meg a tanú vallomásának, figyelembe nem vehető, ha azt, hogy a tanú vallomása szabályellenesen vétetett volna ki, nem panaszolják. X. VII. 556. Az a panasz, hogy a fél vallomása hibásan vétetett jegyzőkönyvbe, csak a jegyzőkönyvvel és mellékleteivel bizonyítható. B. V. 40. Bizonyítása annak a körülmények, hogy az elévülési kifogás a tárgyalási jegyzőkönyvből tévedésből maradt ki. I*o. VI. 630.