Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. VII. kötet 1902-1903 (Budapest, 1904)

Rendszeres tárgymutató. ci peres az ítélet megtámadásának alapjául szolgáló indokok előadása ulán azt kéri, hogy az alperes a felszámított költségben is marasztallassék. Sz. V. 628. Nem tekinthető alakilag szabálytalannak az olyan felülvizsgálati kérelem, melyben az Ítélet megváltoztatása nélkül annak feloldása kéretik. B. I. 53. Felülvizsgálati kérvényben az Ítélet feloldása iránt előterjesztett kérelem. B. VI. 196.; M. VII. 502. A felülvizsgálati kérelem vissza nem utasítható a miatt, hogy a fél feloldási ok alapján feloldás helyett megsemmisítés iránt terjeszti elő kérelmét. Gy. II. 369. Ha a felülvizsgálati kérelemben az, hogy a fél a felebbezési biróság ítéletének minő megváltoztatását kéri, törvényszerűen előadva nincsen, mert csupán a per érdemére vonatkozó indokolás után előterjesztett ama kérelemben, hogy a felebbezési biróság ítélete ((megsemmisíttessék)) az Ítéletnek minő megváltoztatása iránti kérelem nem foglaltatik: a kérelem visszautasítandó. Sz. V. 641. Az ítélet megváltoztatására és a felebbezési bíróságnak érdemleges ítélet hozatalára való utasításra irányuló felülvizsgálati kérelem hézagos és törvényellenes. M. VII. 524. Ha a fél felülvizsgálati kérelmében egyfelől tanúkihallgatás elrendelése, másfelől a kereset elutasítása iránt terjeszt elő kérelmet, kétséges, hogy az Ítélet feloldását vagy annak megváltoztatását kéri-e ? és így a felülvizsgálati kérelem határozatlanságánál fogva visszautasítandó. Sz. VI. 688. A felülvizsgálati kérelem küllapján az alperes helyes megnevezésének elmulasztása nem oly lényeges kellékhiány, a mely miatt az 1893: XVIII. t.-cz. 190. és 193. §-ai értelmében a felülvizsgálati kérelem visszautasítandó. Gy. IV. 334. A felülvizsgálati kérelem alaki kellékei. B. V. 121. VI. 15. 119. M. III. 411. 477. M. V. 394. Po. VII. 611. Az elsőbirósági Ítélet ellen nem felebbező pertárs is élhet felülvizsgálati kérelemmel a megbírálandó kérdés egységessége esetén. B. II. 1. A felülvizsgálati kérelem, a 206. §. esetét kivéve, csak tárgyaláson intézhető el. M. II. 739. 194. §. A felülvizsgálati válaszirat és a csatlakozás. Válasziratnak nem tekinthető a beadvány akkor, ha abban az ellenfél felülvizsgálati kérelmének tartalmára nyilatkozat nem foglaltatik. N. V. 449. A válaszirat beadására engedett határidő, illetve a 194. §. első bekezdésében említett időköz a felülvizsgálati tárgyalást kitűző idéző-végzésnek az ellenfél részére történt kézbesítésétől számítandó. B. IV. 155. 260.; Gy. II. 485.; K. II. 532.; P. IV. 514.; Sz. IV. 623. 665. Ellenkező: A válasziratban foglalt csatlakozási kérelem benyújtására a 194. §-ban meghatározott tárgyalási időköz első fele az ügy előadására s a tárgyalásra határnapot kitűző végzés keltétől számítandó. Sz. II. 1061. Elkésetten beadott válaszirat visszautasítása. Ko. II. 620. Elkésetten beadott válaszirat esetén a késedelem igazolásának nincs helye akkor, ha abban csatlakozási kérelem nem foglaltatik. B. II. 96. A válasziratnak czimzett beadvány csak akkor tekinthető csatlakozási kérelemnek, ha az a felülvizsgálati kérelmi beadvány kellékeit foglalja magában. X. V. 449. Visszautasítandó a válasziratban előterjesztett csatlakozási kérelem, ha a megtámadás alapja abban sem megjelölve nincs, sem a tartalomból ki nem vehető. B. I. 257.