Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. VI. kötet 1901-1902 (Budapest, 1904)

Rendszeréé tár'gym utató. xcv Az, a ki másnak gazdaságában törvényen vagy szerződésen alapuló kötelezettség hiányában díjazás nélkül munkát teljesít és a közös liáztarlás költségéhez hozzájárul, ha ezek ellenértékének követeléséről le nem mondott, jogosan kívánja, hogy az ellenérték a hasonló körülmények közölt neki adott tartásdíjba beszámíttassék. Gy. 314. 340. Az, ki egy vele törvényes örökösödési jogviszonyban nem álló személy háztartásának és üzletvezetésének ellátását azzal a kikötött feltétellel vállalja magára, hogy ez által vagyonának örökösévé fog kineveztetni, azonban az teljesedésbe nem mehetett, mert az illető annak javára vagy épen nem vagy érvényesen nem végrendelkezett s így a várandó örökségtől elesett, jogosítva van nemcsak az igérettevőnél eltöltött szolgálati idejének megfelelő bérfizetést, hanem az ebből a jogviszonyból felmerült és felmerülendő költségeinek megtérítését az igérettevő örököseitől követelni. B. 20. 37. Ápolási munka díjazása. B. 68. 131. Csupán az igérettevő bőkezűségére valló és hálájának kifejezést adó czélzattal tett oly fizetési Ígéretből, a melynél fogva az igérettevő az irányában tett szolgálatok megjutalmazását, a mely szolgálatokért azonban a szolgálatadó fél sem a törvénynél, sem az igérettevő féllel szemben fennálló jogviszonynál fogva, az igéreltevő féllől fizetést nem követelhet, igéri, de egyúttal Ígéretének beváltását az általa megjelölt kötelező okirat kiállításától teszi függővé, fizetési kötelezettség, az igérettevő fél állal megjelölt kötelező okirat kiállítása nélkül nem származik. B. 69. 133. Az állandó heti vagy havi fizetés mellett alkalmazott munkavezetőnek az éjjel — tehát a rendes munkaidőn kívül — teljesített munkáért, szerződési ellenkező megállapodás hiánvában, külön díjazás nem jár. B. 212. 242. Közös gazdálkodás esetén — a mennyiben ellenkező megállapodás nem jött létre — a közös gazdaság czélszerű viteléhez szükséges kiadások és munkák a gazdálkodó feleket egyenlő mérvben terhelik s viszont egyenlő mérvben illeti őket az előállott haszon is, a miből azonban nem következik, hogy az egyik fél részéről netán nagyobb mérvben kifejtett és az egyéni képességre visszavezethető személyes tevékenység — külön kikötés nélkül — külön díjazásban részesülhetne. B. 99. 154. Munkabérből levonás érvényességének kérdése (1884: XVII. t.-ez. 120. §.). B. 114, 168. A kiképzés végett alkalmazott gyakornok önálló és vagyoni felelősséggel járó állásra rendszerint csak felügyelet mellett alkalmazható. N. 522. 545. A birtok, illetve a feles dohányosok felügyeletével megbízott «gazda», kinek évi javadalmazása összesen 642 korona 64 fillérre rúg, gazdatisztnek tekintendő, a kit félévi felmondás illet meg. B. 135. 183. Állandó birói gyakorlat szerint a gazdatiszt mindazoknak a teendőknek az ellátására jogosult ugyan, a melyek a gazdaság vezetésével aendszerint járnak és így a gazdatiszt a gazdasághoz tartozó és eladásra