Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. VI. kötet 1901-1902 (Budapest, 1904)
LXXXVI Rendszeres tárgymutató. volna arról, hogy az árúba bocsátott sertések sertésvészben vannak és hogy ekként a vevővel szemben rosszhiszeműen járt el. R. 116. 169. Ha a vétel tárgyát nem romlásnak kitett, sem pedig olyan árú nem képezi, a melynek megőrzése veszélylyel jár, a vevő a hibás állatot sem kiadni, sem elárvereztetni nem köteíes, hanem csak a hibás állal megőrzéséről köteles gondoskodni és ezért a tartásdíjat kövelelheti. Sz.. G81. 672. Szavatossági kötelezettség terjedelme abban az esetben, ha az. állat húsa részben használható. Sz. 684. 675. c) Az ajándékozás. Nem tekinthető ajándékozásnak valamely későbbi időpontban esedékes szolgáltatásnak korábbi időpontban leendő teljesítése iránti megállapodás. T. 722. 723. Később bekövetkezhető feltételhez kötött ajándékozási szerződés. Jövőbeni ajándékozás. B. 158. 200. Ajándékozási szerződés és egyoldalú kötelezés. B. 152. 196. A visszteher nélkül való engedményezésre az ajándékozásra előirt jogszabályok az irányadók. Sz. 705. 702. Csupán az ingailant terhelő és annak értékét meg nem haladóterhek átvállalása ellenértéknek nem tekinthető. B. 165. 206. Ha a tartás és élelmezés fejében átruházott vagyon évi jövedelméből a tartásra jogosultnak évi ellátása kikerül, az átruházási jogügylet ingyenesnek tekintendő s ez a jogviszony az ajándékozásra vonatkozójogszabályok szerint bírálandó el. G. 391. 411. Az a jogi álláspont, hogy az atya részére kikötött ellátás, továbbá a ház használati és lakhatási joga vissztehernek egyálalában nem tekinthető, csak a lakásra néz\e áll, eilenhen, ha a tartás visszteher gyanánt köttetett ki és az évi tartás az ingatlan évi jövedelméből nem fedezhető, akkor a tartás, illetve annak az ingatlan jövedelme állal nem íedezelt része vissztehernek nem tekintendő. Sz. 648. 642. Az a jogi vélelem, mely szerint ellenkező megállapodás hiányában a tartás az eltartott személy ingatlanának az eltartó általi használatává! kielégítést nyer, nem alkalmazható olyankor, a mikor a tartási költség a haszonélvezett vagyon jövedelmét tetemesen felülhaladja, a mikor a tartás értékének a használt vagyon jövedelmével nem fedezett része követelhető. K. 377. 400. A gyermek társadalmi állásához mérten a gyermeknek a szülőáltal adott kiházasítás az összejátszás esetét kivéve nem esik az ajándékkal egy tekintet alá és így azon az alapon a gyermek szülője adósságáért nem felelős. Sz. 687. 678. A megajándékozott az ajándékozónak az ajándékozás előtt már fennállott és az ajándékozótól be nem hajtható tartozása kifizetéséért az: ajándékozás tárgyát képező \agyon értékéig felelős. B. 165. 206.