Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. VI. kötet 1901-1902 (Budapest, 1904)

Rendszeres tárgymutató. LXI (I) A jogügyletek hatályának korlátozása. Feltétel. Feltevés (Motívum). Mely esetekben lehet döntő a jogügylet indoka ? M. 451. 463. e) Az elévülés. Az elévülési jogszabály, kivéve, ha a felek rövidebb határidőben egyeztek meg, nem a szerződés, hanem a törvény erejénél fogva alkalmaztatik. B. 56. 121. Az elévülési idő számítása az elévülést szabályozó törvény megváltozása esetében. B. 56. 113. A felek a törvényesnél rövidebb elévülésben megállapodhatnak, de a törvényes elévülési időt meg nem hosszabbíthatják. B. 56. 113. Az elévülés hivatalból figyelembe nem vehető. M. 477. 495. Az igény hosszabb idejű (öt évi) nem igénvlés következtében nem évül el. B. 175. 216. A kötelezett helyett más által kifizetett közadótartozásra vonatkozó visszkereset elévülése. Gy. 300. 323. A fél helyett kifizetett adók czímén támasztott visszkereseti igény az 1893 : XLIV. t.-cz. intézkedései és elévülése alá nem esik. M. 495. 309. A magánjogban nincsen olyan jogszabály, mely a vevőnek a vételár leszállításának a követelésére való jogát az elévülés idejénél rövidebb záros határidőhöz kötné. P. 579. 379. Az 1895 : XXXVI. t.-cz. 1. §-a csak azokat a kamatokat nem érinti, a melyek az állam és a magánfelek közötti szerződést helyettesítő törvényben vagy rendeletben vannak megállapítva (az államadósság, birói letét utáni kamat), az 1881 • XLI. t.-cz. 30. §-a azonban ilyen szerződést helvettesítő törvénynek nem tekinthető. Sz. 679. 671. Kamatelévülés. Sz. 703. 699., 707. 704. Pénzértékű szolgáltatás iránt létrejött olyan kétoldalú szerződés, a melynél a felek megegyező akarata szerint az egyik szerződő fél azonnali szolgáltatásával szemben a másik fél ellenszolgáltatásának az elhalasztása fordul elő, hitelezési ügyletnek tekintendő. Sz. 703. 700. A jótékony egyesület tagját megillető segélvigénv elévülése. B. 126. 177. f) Az ítélet és az egyezség jogereje és hatálya (res indicata). L. az 1868 : LIV. t.-cz. 245—258. §-ai a. is. A jogerős Ítéletnek nemcsak perjogi, hanem anyagi hatása is van, a mi abban áll, hogy a peres felek közti jogviszonvt véglegesen szabályozza. B. 149. 193.