Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. VI. kötet 1901-1902 (Budapest, 1904)

Rendszeres tárgymutató. LIX nyében igértetik és fogadtatik el, vagy a követelés megszűnése valamely bizonytalan esemény bekövetkezésétől van függővé téve. Gy. 305. 332. A járulékos természetű követelésnek a fődolog iránt indított peren kívül külön való érvénvesítése fentartás nélkül és általában kizárva nincsen. Po. 614. 610. S) A: akarat szabad nyilvánulása. Kényszer. Félelem. Tévedés. Tartozatlan fizetés. Az akaratelhatározás szabadságát kizáró kényszer erejével bírónak nem tekinthető az a körülmény, hogy a részvénytársaság alkalmazottja fizetéséből a nyugdíjalap ezéljára történő levonást csak az elbocsátástól féltében tűrte. B. 45. 89. Magában véve az a körülmény, hogy alperes a kezességi okiratot abból az indokból állította ki, nehogy a felperesi társaság öcscse ellen a bűnvádi feljelentést megtegye, az alperes által vitatott erkölcsi kényszer jogi fogalmának megállapítására nem alkalmas. B. 191. 228. Jogügylet hatálytalanítása lényeges tévedés okából. B. 123. 173. Megtévesztéssel kötött szerződésből a rosszhiszemű fél jogot nem származtathat. M. 474. 493. A megtévesztés csak a létrejött szerződés érvényének megtámadására lehet alap, de arra nem, hogy a megtévesztett fél a szerződés érvényben tartásával s az abból ráháramlott előny megtartásával a vételár egy részét visszakövetelje. Gy. 326. 348. A tévedés kifogása rendszerint csak az ellen érvényesíthető sikerrel, a ki a tévedést előidézte vagv a ki abból jogosulatlan előnyhöz jutott. B. 146. 192. s) Az akaratnyilvánítás alakja. L. a kötelmi jogban Szerződések, és a Kötelem megszűnése Joglemondás cz. a., továbbá a családjogban a Házastársak jogügyletei cz. a. is. Abban az esetben, ha a szerződő felek abban állapodnak meg egymás között, hogy a közöttük létrejövendő szerződés bizonyos általuk meghatározott alakban jöjjön létre, ha ez nem ebben az alakban jön létre, a szerződés létrejöttnek nem tekinthető. B. 13. 21. Ha a szerződő felek a szóbeli megállapodásnak irásbafoglalását megemlítik, ez nem a szerződés érvényességének feltételéül, hanem a teljesítés egyik alkatrészéül tekintendő. A szerződés érvényessége az irásbafoglalástól csak akkor van függővé téve, ha az köttetik ki, hogy a szóbeli megállapodások addig, míg azok irásba nem foglaltatnak, kötelezőkké nem válnak. B. 111. 466. Abban az esetben is, ha a czélbavett szerződés teljesítése, annak a meghatározott alakban való kiállítása előtt foganatba is vétetett, de utóbb a szerződés ebben az alakban ki nem állíttatik, sem a szerződés további teljesítésére való kötelezettség nem származik, sem nem szár-