Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. VI. kötet 1901-1902 (Budapest, 1904)

Rend&zéres tárgym u tató. tátott végrehajtás alkalmával lefoglalt ingók vásárlójául és fizetőjéül a czég szerepel, a nőnek igénye a lefoglalt ingókra sikerrel csak akkor érvényesíthető, ha a nő tényként azt bizonyítja, hogy az üzlet, a melynek jövedelméből az ingók szereztettek, a nő külön vagyonából rendeztetett be. K. 388. 409. A hitelező csődön kívül is jogosítva van olyan vagyonátruházási ügyletnek hatályosságát megtámadni, a melynek czélja a hitelező követelésének kielégítésére szolgáló fedezeti alapnak elvonása volt. B. 155.198. A végrehajtást szenvedő hitelezői valamely ügyletuek irányukban való jogi hatályosságát megtámadhatják ugyan, de ennek egyik feltétele, hogy a hitelezők az ügylet megkötése által megkárosíttattak; nevezetesen, hogy a hitelező követelése a megtámadott ügylet megkötése következtében a követelésének fedezésére szolgáló alap elvonásával károsodik, a mi csak úgy állhat elő, ha az ügyletet megtámadó hitelezőnek követelése a megtámadott ügyletnek létesítésekor már fennállott és ugyanakkor a végrehajtást szenvedő vagyonában fedezet nem találtatik. T. 720. 722. ° Nemcsak a végrehajtást szenvedővel, hanem harmadik személylyel kötött jogügylet is megtámadható a hitelezők kijátszására irányuló szándék szempontjából. T. 713. 714. Nem a végrehajtást szenvedő, hanem harmadik személyivel kötött jogügylet megtámadásánál a hitelezők kijátszására irányuló szándékról csak akkor lehet szó, ha a harmadik személy a dolgokat rosszhiszeműen vagy csak színleg szerezte és az igénylő ennek tudatában szerezte meg azokat. P. 720. 722. A hitelezők kijátszására irányuló szándék, illetve rosszhiszeműség mindkét félnél megkívántatik, a mi az igénylővel szerződő félnél mindenesetre fenforoghat akkor, ha a kérdéses tárgyakat bírói árverésen a végrehajtást szenvedő pénzén és nem a maga részére vásárolta meg. T. 720. 722. A hitelező jogosítva van adósának oly ügyleteit megtámadni, melylyel az ő megkárosításával oly vagyon vonatik el, a melyre követelésének keletkezésekor és ennek fennállása ideje alatt, mint kielégítési alapra, igényt tarthatott és ezen mitsem változtathat az a körülmény, vájjon a megtámadott ügylet visszteherrel vagy a nélkül jött-e létre? T. 721. 723. Hitelező igényperbeli megtámadási joga. B. 94. 150. Vagyonátruházás megtámadási igényperben. T.726. 726.,729. 727. A hitelező megtámadási jogának a hatálya csak arra terjedhet ki, hogy a végrehajtást szenvedő tulajdonának tekintendő ingókból kielégítést nyerhessen. Sz. 672. 664. A végrehajtást szenvedett fél hitelezője az általa lefoglalt tárgyak iránt indított igényperben jogosítva van az igénylővel szemben kifogás útján megtámadni az igény alapjául szolgáló átruházási szerződésnek irányában való jogi hatályosságát olyan esetben, a mikor az átruházási jogügylet czélja a követelésének kielégítésére szolgáló fedezeti alap elvonása. B. 78. 140. A vélelem a mellett szól, hogy a végrehajtást szenvedőnek a vele