Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. VI. kötet 1901-1902 (Budapest, 1904)

XI.VI Rendszeres tárgymutató. irodaszemélvzete elmulasztotta a jogorvoslati határidő előjegyzését. M. 458. 474. Mulasztás vétlenségének kérdése a felülvizsgálati kérelem elkésése esetében. Ügyvédi naplóban tett bejegyzés adataival bizonyítás. B. 113. 167. 69—72. §§. A perújítás. Az a körülmény, hogy a perköltség összegének helyesbítése iránt felperes kiigazítási kérelmet terjesztett elő, a per érdeme tekintetében az ítélet jogerőre emelkedését meg nem akasztotta, a perújítási határidőt tehát ki nem tolja. B. 118. 171. Ugyanaz a követelés más jogalapon, még perletétel esetében is, perújítás nélkül követelhető. D. 267. 299. Perjogi elv az, hogy az újított pert ugyanaz a bíróság, illetve felebbviteli fokon is ugyanazok a bíróságok döntsék el végérvényesen, a melyek az alapperben határoztak, illetve határozni hivatva voltak. B. 157. 200. Abban az esetben, ha a per tárgyának egységes természeténél fogva az alapper tárgya valamennyi pertársra vonatkozó egységes elbírálást nem igényel, az egyik alperes a többi alperestárs hozzájárulása nélkül beadott perújítási keresettel az alapperbeli ítélet csak azon részének a hatálytalanítását kérheti, a mely rész az ő marasztalását tartalmazza. K. 355. 366. Abban az esetben, ha az alapperbeli ítélet alapján fizetés történt, az alapperbeli ilélet hatályon kívül helyezése folytán a fizetés teljesítése előtti állapot teljes mérvben állítandó helyre. K. 355. 368. Ha az alapperbeli itélet alapján fizetés történt, az újított perben az alapperbeli itélet alapján felvett pénzt akkor is a felvétel napjától számítandó kamattal kell visszaítélni, ha a perújítási keresettel megtámadott örökösök a pénznek örökhagyójuk részéről történt felvételéről a kereset beadása előtt nem tudtak. K. 355. 367. Perújítási keresetnek, mint önálló keresetnek elfogadása. D. 267. 299. Perújítási keresetnek, mint új pernek megbirálása. B. 118. 171. Az új bizonyítékra alapított perújítás teltételei. D. 265. 295. Az alapperben nem használt új bizonyítékokra alapított per érdemi elbírálásánál csak azt kell vizsgálni és eldönteni, hogy az alapperben megállapított tényállás — az új bizonyítékok mérlegelése mellett — akképen változott-e, hogy alapul szolgálhat arra, hogy az újító felperesnek az alapperben elutasított keresete az ott megjelölt jogezímen megítéltessék. N. 505. 527. Nem áll az, hogy a felsőbb bírósági joggyakorlat szerint az újított perben a meg nem jelenés folytán marasztalt félnek tagadása új bizonyítékot képezne. N. 520. 543. A perújítás perjogi természeténél fogva az újított perben az alapperbeli kereseti jogalapot megváltoztatni nem lehet s az újított per is az alapperben felállított jogalap figyelembe vételével bírálandó el. N. 505. 327.