Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. VI. kötet 1901-1902 (Budapest, 1904)

XXVIII Rendszeres tárgymutató. 168. §. A felebbezés költsége. L. a 108—114. §. a. is. Jogszabályt sért a bíróság akkor, a mikor annak ellenére, hogy az alperesnek felebbezése a kereset főtárgyára nézve eredményre nem vezetett, sem a felperes pervesztességét valamely új előadás elő nem idézte, mégis a felebbezési költséget kölcsönösen megszünteti. D. 267. 300. A 168. §. csak a felebbezési bíróság előtt felhozott új tény, de nem az elsőbiróság előtt felhozott tényre nézve a felebbezési bíróság előtt felhozott új bizonyíték esetében alkalmazható. Gy. 338. 355. A 168. §. alkalmazásához P. 545. 560. Sz. 645. 634. 169. §. A felebbezési bíróság ítéletének előzetes végrehajthatósága. A felebbezési bíróság, ha a felebbezés a tőkére nem terjed ki, a végrehajthatóságot a kamatra és a költségre is kimondhatja. Gy. 319. 343. 170. §. A felebbezési bíróság határozata. L. a 121. §. a. is. A felebbezési bíróság ítéletének a teljes tényállást tartalmaznia kell és pedig vagy úgy, hogy e részben az elsőbiróság ítéletében foglaltak, mint helyesek és a felebbezési eljárás folyamán nem változottak, elfogadtatnak s esetleg a felebbezési eljárás eredményéhez képest kiegészíttetnek, vagy pedig úgy, hogy a mennyiben a tényállás az elsőbiróság ítéletében nincs helyesen megállapítva vagy az a felebbezési eljárás folyamán változást szenvedett, a tényállást a felebbezési bíróság ítélete önállóan foglalja magában. B. 162. 203. A miatt, hogy a felebbezési bíróság elnöke az ítélet indokait hiányosan hirdette ki és hogy az ítéletet késedelmesen kézbesítették, nincs helye felülvizsgálatnak. B. 35. 66. 172—179. §§. A felebbezés nyilvános előadása. Nyilvános előadás esetében nem lehet figyelembe venni a felebbezésben előterjesztett azt a kérelmet, hogy a perújítási kereset, mint új kereset, biráltassék meg. B. 118. 171. A felebbezési észrevételekhez csatolt és a fél képviseletére vonatkozó mellékletet a felebbezési bíróság a tényállás megállapításánál nyilvános előadás esetében figyelembe veszi. M. 488. 503. Az a szabály (173., 206. §§.), hogy a felebbvitel csupán a perköltség kérdésében is meg van engedve, csak arra az esetre nyer alkalmazást, midőn a per főtárgya szintén bírói döntés alá vétetett, de a felek a főtárgyra vonatkozó bírói döntésben megnyugodtak. B. 203. 235.