Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. VI. kötet 1901-1902 (Budapest, 1904)

XVI Rendszeres tárgymutató. megjelent, mégis az alperessel tárgyalásba bocsátkozni vonakodik és. ellene meg nem jelenés okából marasztaló Ítéletet hoz. Po. 636. 624. Oly esetben, a midőn a biró a jegyzőkönyvet már aláírta, a kérelmet előterjesztő megjelent fél azonban még nem, jogilag vitás lehet az, hogy a tárgyalás ez állásában valóban már befejezettnek tekintendő-e vagy sem? Po. 636. 624. Perbeli cselekvőképességgel nem biró személy elmaradásának az 50. §-ban meghatározott jogkövetkezmény nem tulajdonítható. Gy. 308. 334. Ha az a határnap, a melyen a szabályosan megidézett alpereseknek csak egyike jelent meg, az érdemleges ellenkérelem előterjesztése előtt elhalaszlatik, az újabb határnapra az előbb meg nem jelent alperest is meg kell idézni. B. 12. 19. A törvény a bizonyítás felvételére kitűzött határnapot folytatólagos tárgyalási határnapnak tekinti, melyen a peres felek a S. E. T. 51. §-ának terhe alatt megjelenni kötelezve vannak és a melyen az egyik fél elmaradása esetében a tárgyalás a megjelent féllel folytatandó. K. 404. 422. A tárgyalás ismétlése hatályosan megtörténhetik akkor is, ha a bizonvítás felvételére kitűzött határnapon csak az egyik peres fél van jelen. K. 404. 423. Az ügy szünetelése (S. E. T. 52. §.). B. 125. 176. Feloldás a miatt, hogy a bíróság a feleknek a folytatólagos tárgyalás halárnapján meg nem jelenése esetében nem mondotta ki az ügyet szünetelőnek, hanem Ítélettel határozott. B. 125. 176. A S. T. 56. §-ában foglalt jogvélelemnek, mely szerint a meg nem jelent alperes a megjelentnek védelméhez csallakozottnaJi tekintendő, előfeltétele az, hogy az alperestársak az anyagi jog szerint is érdekközösségben legyenek. B. 163. 204. A bérbeadó és a bérlő a bérleti jogviszony megszüntetése tárgyában érdekközösségben állóknak nem tekinthetők. B. 163. 204. 58—61. §§. A beismerés. Lényeges szabályt sért a biróság, ha nem tagadottnak tekinti a tényállítást, a melyre nézve nem tűnik ki az Ítéletből, hogy az ellenfelet nyilatkozattételre felhívta volna. B. 237. 258. A kötelezettség létrejöttének tagadása egyáltalában nem zárja ki azt, hogy a védekező fél esetlegesen a kötelezettség elengedésére is hivatkozzék. M. 482. 499. Világosan ki nem fejezett elévülési kifogás ellen az ellenfél védekezni sem tartozik. M. 477. 495. A bíróságon khüli beismerés és az ezzel egy tekintet alá eső más perben, avagy a büntetőbíróság előtt tett beismerés, mint bármely más bizonyítási adat, a birói meggyőződésnek és ekként a szabad mérlegelésnek képezi tárgyát. B. 61. 127. P. 548. 563. Abban az általános kifogásban, a melylyel a követelés fennállása