Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. VI. kötet 1901-1902 (Budapest, 1904)

lu Budapesti kir. Ítélőtábla. közt helyesen tekintette a per eldöntésénél lényegtelennek annak a felderítését, hogy a felperes tényleg megkapta-e II. r. alperesnek állítólag hozzáintézett 2 7. alatti levelét, és hogy dr. F. S. közölte-e felperessel II. r. alperesnek üzenetét ; ebben az irányban megajánlott bizonyítékok mellőzése tehát lényeges és az ügy eldöntésére befolyással biró eljárási szabály megsértését nem képezvén, II. r. alperesnek ide vonatkozó panasza sem bír megállható alappal. 7. A közokirat fogalmához. A munkaadónál szokásos, de szerződésben ki nem kötött felmondási idő a munkátvállalóval szemben csak akkor alkalmazható, ha arról a szerződéskötéskor tudott. 1901 október 30. 1901. I. G. 185. sz. a.) A kir. Ítélőtábla: Felperesek a S. E. T. 185. §. a) és e) pontjaira alapított felülvizsgálati kérelmükben a felebbezési biróság ítélete ellen panaszkép azt hozzák fel, hogy a felebbezési bíróság az ítélete alapjául szolgáló tényállás megállapításánál lényeges eljárási szabályt sértett, midőn a C) alatti levelet közokiratnak fogadta el, s azzal közokiraterejüleg bizonyítottnak vette, hogy felperes Sz. E. a kiállítási kormánybiztosság által csak ideiglenesen nyert alkalmazást és a C) alatti mellett figyelmen kívül hagyta B. S. tanúnak és a felperesnek eskü alatt tett vallomását; hogy továbbá az anyagi jogszabálynak figyelmen kívül hagyásával állapította meg, hogy felperesnek csak két heti felmondásra lehetett jogos igénye. Felperesnek felülvizsgálati panaszát mindkét irányban alaposnak kellett elfogadni. Ugyanis annál a jogügyletnél, a mely L. B. kiállítási kormánybiztos és Sz. E. közt, ez utóbbinak sajtószolgálatra történt alkalmazására létrejött, s a mely jogügyletre a kereset alapíttatott, L. B. kormánybiztos maga is egyik szerződő fél volt ; a C) alattit kiállító L. B. tehát, bárha ezt az okiratot közhivatalnoki minőségében állította is ki, e minőségében sem tekinthető hivatottnak arra, hogy ő, mint egyik szerződő fél, a felperessel, mint másik szerződő féllel létesített jogügylet létrejöttének módozataira vonatkozó tényekről, az 1868: 54. t.-cz. 165. §-ának megfelelő közokiratot állíthasson ki, A C) alatti okirat tehát, a melyet L. B. kiállítási kormánybiztos, H. S. kereskedelmi m. kir. miniszter-