Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. VI. kötet 1901-1902 (Budapest, 1904)

!!cni!szeres tárgymutató. járulékok, az értékhatár megállapításánál tekintetbe nem jöhetnek. B. 230. 254. Az újított per tárgya azonos az alapper tárgyával. K. 401. 420. Az újított per tárgya értékének meghatározásánál nem lehet irányadó a perújítási keresetben az alapperbeli kereseti követelésen felül követelt az az összeg, melyei az alapperben vesztes fél kamat s költségek tejében fizetett ellenfelének és a melyet a perújítás során nyerendő ítélet alapján esetleg visszvégrehajtás útján behajtani kiván. K. 401. 420. Az alapperben felmerüli költség az újított perben is csak az alapperben érvényesített tőke követelésének járuléka marad és ezen nem változtat a perújító félnek az a művelete, hogy keresetében a tőkét a költségekkel összeadva, egy összegben számította fel. Gy. 334. 353. Végrehajtási jogcselekmény megtámadása iránti per tárgya értékének meghatározásában a hatálytalaníttatni kért végrehajtás alapjául szolgáló követelés járulékaival együtt veendő számításba. Sz. 685. 675. A peres tárgy értéke a felebbvitel szempontjából. L. 4893 : XVIII. t.-cz. 426. és'484. §§. 7—8. §§. A képviselet. L. a 27. és 166. §§.-t és az 1868: LIV. t.-cz. 84. g át is. Olyan személy, a ki magát le nem kötelezheti és jogokról le nem mondhat — az 4893: XVIII. t.-cz. 7. §. utolsóelőtti bekezdésében megállapított eset kivételével — saját személyében perbe nem idézhető, mer! cselekvőképesség hiánya miat t a perben elismerő nyilatkozatotjoghatály lyal nem tehet. Gy. 308. 334. 15. §. A kereset kellékei. Nem vehető hivatalból figyelembe az, hogy a bíróság tárgyalás alapjául elfogadta azt a keresetet, a melyben a jogalapját képező tények felsorolása helyett csak a mellékletül csatolt bírósági végzésben feltüntetett ügyállásra történik hivatkozás. B. 154. 197. 16. §. A megállapítási kereset. Az, hogy a szerződő felek egymással szemben valamely jogviszonyban állanak, egymagában nem elegendő arra, hogy valamelyik szerződő fél a marasztalásra irányuló kereset mellőzésével megállapítási keresetei indítson. A megállapítási kereset a S. E. T. 46. §-a értelmében csak az esetben indítható, ha a kereset tárgyául szolgáló megállapítás felperes jogviszonyainak biztosítására alperessel szemben szükségesnek mutatkozik, tehát a megállapítási perben oly tények hozandók fel, melyeknek tényállásszerű megállapításából levonható az a jogi következtetés, hogy jogviszony létezésének megállapítása szükséges. Sz. 663. 658. A megállapítási keresetnek akkor van helye, ha a megállapítás fel-